Képaláírás: A zöld küllő (Picus viridis) jóval ritkábban látható, mint a nagy tarka harkály (Dendrocopos major), Magyarországon védett faj, eszmei védelmi értéke: 50.000 Ft. A fiatalabb példány begye és háta feketén pontozott (korábban fotóztam ilyet), ez egy felnőtt tojó, a bajuszfoltja fekete, még a hímé piros lenne. - Ha megriad, hullámzó repüléssel röppen tovább a következő fára, ma minimum 5-6. fáig követtem, itt viszont kővé dermedten, mozdulatlanul pózolt.

Ismertető szöveg: A zöld küllő (Picus viridis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjéhez, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjához tartozó faj. Európában a földközi-tengeri szigetek, Írország, Skócia északi része, Izland, Finnország, valamint Skandinávia és Oroszország északi területeinek kivételével mindenhol honos. Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől. Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló. Testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 41 centiméter, csőrhossza 4,5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter és a testtömege 180-200 gramm között van. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Mindkét nemnek piros fejfedője van. A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas. Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Ez főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, de táplálkozik magvakkal és gyümölcsökkel is. Arra is volt már többször példa, hogy méhkaptárt dúlt szét. A madarak tavasszal párosodnak és felosztják egymás között a szülői teendőket. A zöld küllő 7 évig is elél. Egyéves korban lesznek ivarérettek. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ekkor a tojó 5-7 fehér tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik, 17-19 napig. A fiatal madarak 23-28 napos kor között repülnek ki. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. (Forrás: Wikipédia)