Képaláírás: Jó nagy gombatelep volt egy bükkfa közelében. Ha tényleg sárga gévagomba volt, akkor egy ehető taplógombát láttunk, amiből még fiatal korában kitelt volna jópár embernek a vacsora. Bár az elkészítése kissé körülményes, mert el kell távolítani belőle a savanyú levet. Öregedve eltaplósodik. Nem tapogattam meg, de mivel ősz volt, ez valószínűleg már megkeményedett.

Ismertető szöveg: A sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus), népies nevén sárgagéva vagy givagomba élő vagy elhalt lombos fákon, ezek vastag ágain telepszik meg; az ártéri erdőkben gyakran jelennek meg.
A változatos alakú, lapos, egymás fölött elhelyezkedő termőtestek akár 30-50 cm átmérőjűre is megnőnek. Egy-egy, rendszerint sárga vagy narancssárga, különböző méretűre nőtt, egymás fölött elhelyezkedő, fodros vagy hullámos szélű telepet hoznak létre. Termőrétegük likacsos, húsuk fehér színű.
Nyáron érdemes gyűjteni a fiatal, még puha húsú példányokat, mert később a többi taplógombához hasonlóan húsa keménnyé válik. Felhasználják a laskagombához hasonlóan húsok ízesítésére, vagy előfőzést követően húspótló ételként kisüthető, esetleg tojásrántotta készíthető vele.
(Forrás: Wikipédia)