Képaláírás: Hússzínű vadgesztenye virág (Aesculus carnea)

Ismertető szöveg: A hússzínű vadgesztenye, piros virágú vadgesztenye vagy korcs vadgesztenye (Aesculus × carnea) a közönséges vadgesztenye (A. hippocastanum) és az Amerikában honos vörös vadgesztenye (A. pavia) hibridje. Pontos eredete nem ismert, valószínűleg parkban történő véletlen kereszteződés során jött először létre. A hússzínű vadgesztenye lombhullató, 15 méternél ritkán magasabb fa, a közönséges vadgesztenyénél kisebb, törékenyebb. Koronája kevésbé magasra törő, sűrűn ágas, szabályos, gömbös alakú. Törzse egyenes, a koronáig jól követhető. Egyenesen felfelé törő ágai a korona alsó részében vízszintesek vagy lefelé hajlanak, gyakran elágaznak. A fiatal fák finom csíkozású, barnásszürke kérge az idősebb fákon barnásvörösre színeződik, a közönséges vadgesztenyénél is megtalálható nagy dudorokkal. Hajtásai a közönséges vadgesztenye barnásvörös hajtásaitól eltérően világosabb szürkészöldek vagy szürkésvörösek, világos paraszemölcsökkel, nagy levélripacsokkal. A rügyek is sötétbarna helyett zöldesszürkék, 1,5-2 cm hosszúak, kb. 1 cm vastagok, nem ragacsosak. 5 levélkéből tenyeresen összetett levelei erős, akár 20 cm-nél hosszabb levélnyélen helyezkednek el. A rombusz vagy széles ék formájú levélkék levéllemezei közepükön szélesebbek, 8-12 cm hosszúak, fogazott szélűek. A sötétzöld, néha enyhén ráncos vagy érdes levelek ősszel sokszor halványzölden vagy barnásan elszáradva hullanak le a fáról. A sűrűn, hosszú egyenes bugában májusban-júniusban növő húspiros vagy rózsaszín virágok szirmainak széle pelyhes-mirigyes, sárga vagy piros nektárvonal található rajtuk; a közönséges vadgesztenyéhez hasonlóan a sárga folt azt jelzi, hogy van nektár a virágban, a vörös folt pedig annak elapadását. A kissé, vagy egyáltalán nem tüskés zöldesszínű toktermésben 1-3 világosbarna, sima mag (gesztenye) található, kisebb mint a fehér virágú vadgesztenyénél.
(Forrás: Wikipédia)