Képaláírás: Latin neve. Staphylea pinnata.
Hazánkban a Dunántúli-dombvidék és -középhegység cserjéje, az alföldeknek legfeljebb a peremvidékein fordul elő. A melegebb hegyvidéken meglehetősen gyakori, de sehol sem tömeges.

Ismertető szöveg: A Mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjéhez, ezen belül a hólyagfafélék (Staphyleaceae) családjához tartozó faj. Délkelet-Európai-kis-ázsiai faj, elterjedési területe a Nyugat-Alpoktól Közép-Európan és a Balkán-félszigete át Kis-Ázsiaig és a Kaukázusig nyúik. Hazánkban a Dunántúli-dombvidék és -középhegység cserjéje, az alföldeknek legfeljebb a peremvidékein fordul elő. A melegebb hegyvidéken meglehetősen gyakori, de sehol sem tömeges. Alacsony termetű, többnyire tövétől ágas lombhullató cserje vagy kis fa. Vesszői zöldek vagy barnák, gallyai sötétbarnák, apró repedésektől fehéren márványozottak. Keresztben átellenes állású rügyei kiemelkedő rügyalapon ülnek, széles tojásdadok vagy lapított kúp alakúak. A rügyeket két vörösbarna vagy zöld, egymással összeforrt rügypikkely fedi. A vessző végén két egyenrangú végálló rügy foglal helyet. A vessző bélszövete vastag, fehér. Páratlanul szárnyasan összetett levelei 3-7 hosszúkás tojásdad, kerek vagy ékvállú, hegyes csúcsú, fűrészes szélű, ülő vagy nagyon rövid nyelű levélkékből állnak. A levélkék színe mélyzöld, fonáka kékeszöld árnyalatú. Keskeny pálhái korán lehullanak. Illatos, rózsás- vagy sárgásfehér virágai tavasz végén hosszú tengelyű bugavirágzatokban nyílnak az oldalhajtások csúcsán. A buga ágainál halvány szalagos murvalevelek fejlődnek, csészelevelei a szirmokhoz hasonlók. Felső állású magházából többnyire kétrekeszű, hólyagos toktermések fejlődnek, éretten fényes világosbarna, borsó nagyságú magvaiból nyakláncok, karkötők készíthetők.
(Forrás: Wikipédia)