Képaláírás: A balkáni bögöly (Philipomyia graeca) közepes méretű, erőteljes testfelépítésű légy. Hatalmas összetett szeme aranyosan csillogó. Csápjának 3. íze élénksárga vagy narancssárga. Tora barnásfekete, potroha aranysárga vagy vörösessárga színű, a szelvények hátát fekete sávok és foltok díszítik. Mediterrán elterjedésű bögöly, Magyarországon szórványosan többfelé megtalálták, de elsősorban a Mecsekre jellemző.

Ismertető szöveg: A bögölyfélék, bögölyök vagy böglyök (Tabanidae) a kétszárnyúak rendjének (Diptera), légyalkatúak alrendjének (Brachycera) egyik családja. A bögölyök vaskos, zömök testű, nagy termetű, ősi legyek. Fejük nagy, félgömb alakú, összetett szemeik szinte az egészet beborítják. Egy pár szárnyuk erőteljes, mellyel kiválóan, gyorsan, zümmögve repülnek. A lárvák nedves környezetben fejlődnek, ragadozó életmódúak. A báb a rovar kibúvásakor egyenesen vagy T-alakban reped fel. A családba köztudottan vérszívó állatok tartoznak , s ez az életmód nagyban befolyásolta a bögölyök törzsfejlődését és elterjedését a Földön. Csak a nőstény bögölyök szívnak vért, a hímek békés viráglátogatók, ahol nektárral és virágporral táplálkoznak. A mi éghajlatunk alatt a bögölyök tavasztól őszig aktívak. A korai fajok már április-májusban előbújnak, a legtöbbjük viszont - melegkedvelő állat lévén - csak június-júliusban kezd repülni. Ilyenkor tömegével találkozhatunk velük. Aktivitásukat a napi hőingások is befolyásolják. Reggel még szinte repülni is alig tudnak, a késő délelőtti, déli és kora délutáni órákban a legaktívabbak, ilyenkor a mezőkön szinte mindig hallani a hangos zümmögésüket. Azonban esősebb napokon - egy-két faj kivételével - teljesen eltűnnek. Az év folyamán legkésőbb még szeptemberben találkozhatunk velük, de ezután már a jelentős hőmérséklet-csökkenés következtében elpusztulnak. A böglyök az egész Földön elterjedtek, fajszámuk mintegy 2300, ebből Közép-Európában 70−75 faj található meg, a hazai fajok száma pedig mintegy 50. Több betegséget terjesztenek. (Forrás: Wikipédia)