Ismertető szöveg: Magyarország Közép-Európában ha nem is mértanilag, de hegy- és vízrajzi szempontból valóban középső helyet foglal el. Európa közepének legnagyobb folyama, a Duna három medencéje közül éppen a középsőt választották ki honfoglaló őseink ezernél is több esztendővel ezelőtt. Ezt a középső Duna-medencét, nagy, elrajzolt félkörben a Kárpátok koszorúja fogja közre, a másik oldalon a délnyugati nagy folyók és az Alpok balkáni kiágazásai zárják le a Földnek legszabályosabban és legtökéletesebben bekerített országát. Divatos kifejezéssel élve: eszményi élettér. Az elszigetelő földrajzi viszonyok következtében ez a Kárpát- medence nem lehet része más élettérnek, de nem is tartozhat hozzá más ország életterének valamely része, A Kárpát-medence Magyarországának természetes határait nyugatról, északról és keletről hegységek, délnyugatról és délről nagy folyók rajzolják ki. Nyugat felől a német hegyvidékek, az egykori Ausztria a szomszédunk. Dunai fővárosával, közlekedési gócával a tágas nyugati kapun keresztül érintkezünk. Északon hegységek különítenek el bennünket különféle szláv népek hazájától. Itten, a Kárpátok völgyeiben ezeréves társunk a szlovák nép. A nagyobb hegyeken túl a lengyel és ukrán vidékek tágas földje következik, a természetes határok híján az Uralig terpeszkedő szláv élettérnek nyugati széle. Keleti szomszédunk, Románia egyaránt igyekszik terjeszkedni a Kárpátok járhatatlan gerincein keresztül Erdély, és a keleti határfolyókon túl a szlávok alföldi tájai felé. A déli szlávok - szerbek és horvátok - hazáját nagy folyók választják el a magyar vidékektől. Beszivárgás mindenünnen történt, többnyire a tatár és a török pusztítás, meg emberirtás nyomán fellépett munkaerőhiány következtében. Nemzetiségeink hatása azonban mind az itt eltöltött időben, mind a hazai művelődés előmozdításának mértékében eltörpül az államalkotó, Nyugatot védelmező magyarság történelmi multja és ereje mellett.