Normál kép: spatak_reffoiskola1.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: spatak_reffoiskola1_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Református főiskola.

Ismertető szöveg: Sárospatak, a "Bodrog-parti Athén", Tokaj-Hegyalja középső részén fekszik. Nevének eredetéről több felfogás látott napvilágot, Comenius szerint a "patak" szó a szláv nyelveken folyót jelent, így a város mocsaras, sáros talajáról kapta nevét. Anonymus szerint a város első ismert birtokosáról kapta nevét. Valószínű azonban, hogy a Bodrog folyóról kapta a "patak" nevet, és a sáros vidék után pedig a "sáros"-t.

A terület már az őskorban lakott volt, ennek ékes bizonyítéka a bodrogkeresztúri bronzkori temető és leletei. A XII. század folyamán vallon eredetű vendégnépek, hospesek telepedtek le a környéken, ők rakták le a település alapjait. Az "olaszokat" 1201-ben Imre király megerősítette kiváltságaikban. A tatárjárás elkerülte Patakot, azonban várépítésre itt is sor került utána: a kővár nem a mai helyén, hanem a Sátoraljaújhely melletti Vár-hegyen állt. Romjai még ma is láthatók. Az Anjou-királyok alatt töretlen volt a fejlődés. Zsigmond király 1429-ben szabad királyi várossá tette Patakot. A város 1526-ig a Palóczyak birtokában maradt, ám a család utolsó férfisarja elesett a mohácsi csatában, így a vár a Perényiek kezére került.

A középkori városmag körül 1534 és 1541 között épült fel a városfal. Perényi Péter halála után 1573-ban a Dobó család kapta meg Patakot. 1584 karácsonyán a várban tartották Balassi Bálint és Dobó Krisztina esküvőjét.

A Rákócziak 1616-tól 1710-ig voltak Patak birtokosai. Rákóczi György állandóan erősítette a várat. Ő és felesége, Lorántffy Zsuzsanna bőkezűen támogatták a pataki református kollégiumot. A fejedelem, szenvedélyes könyvgyűjtő lévén, nemcsak saját könyvtárát, hanem a kollégiumét is gyarapította. A világhírű cseh pedagógus, Comenius Amos János 1650-től 5 éven át tanított Patakon. Az akkoriban felállított nyomdában készült Comenius híres műve, az "Orbis pictus" is.

1666-ban vette feleségül I. Rákóczi Ferenc Zrínyi Ilonát, s házasságuk első hónapjait Patakon töltötték. 1670 körül a magyar főurak összeesküvést szőttek a bécsi udvar elnyomó politikája ellen. A Wesselényi-féle összeesküvésben, melynek egyik vezetője apósa, Zrínyi Péter volt, I. Rákóczi Ferenc is részt vett. A titkos tárgyalások a pataki vár "Sub Rosa" termében folytak. Az összeesküvést leleplezték, a vezetőket kivégezték, csak Rákóczi kapott kegyelmet. Amikor a fejedelem meghalt, özvegye Thököly Imréhez ment feleségül. A Thököly-felkelés bukása után Zrínyi Ilona gyermekeivel Munkács várába vonult vissza. Fia, II. Rákóczi Ferenc 1694-ben, házasságkötése után költözött Patakra. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után Patak egészen 1945-ig idegen, osztrák-német birtokosok kezén volt. Utolsó birtokosai a Windischgrätzek voltak.

Sárospatak nemcsak váráról, templomairól és iskoláiról híres, hanem nevezetes lakosairól is, így többek közt Finkey Ferenc akadémikusról, Harsányi István íróról és Újszászy Kálmán teológus szakíróról is.



Zemplén vm.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page