Képaláírás: Kossuth téri ártézi kút

Ismertető szöveg: Belváros - Kossuth tér

Plohn József fölvétele a Reisz Bazár kiadásában került képeslapra. A város első, 1880-as ártézi kútja a századfordulón a Kossuth tér népszerű objektuma, látványossága volt. Mögötte a Beregi-, és az 1888-ban épített Keleti-féle ház, jobboldalt a Bakay-ház sarka látható.

A Bakay-kút

Az egészséges ivóvíz biztosításának az Alföldön, ahol sem forrást, sem tiszta vizű patakot nem találunk, rendkívüli jelentősége volt. A lakosság ugyanis a fertőzött víz miatt szinte évenként megújuló járványokat szenvedett el. Az iható víz fontosságát korán fölismerte a városvezetés. Bürgermeister Antal pesti kútmestert már 1861-ben megbízták a fúrással, de miután 30 ölnyi mélységben sem talált vizet, abbahagyták a munkát. Majd az első magyarországi kutak készítőjét, Zsigmondy Vilmost kereste meg a város, aki unokaöccsét, Bélát bízta meg a kút kivitelezésével. A fúrást 1878. október 9-én kezdték meg, és 1880. június 28-án adták át - ünnepélyes keretek között - a város lakosságának a kutat. Ez volt az Alföld első közhasználatú artézi kútja. A víz 197,8 m mélyből jött föl percenként 66 literes bőséggel. Ezt az első kutat, mivel a Kossuth téren az időben még heti­piacot tartottak és itt volt az "emberpiac" is, piaci kútnak, és mert az egykori, azóta lebontott Bakay-ház mellett állt, Bakay kútnak is nevezték. A kút fölé, jelentőségének megfelelő, szépen kiképzett homokkő medencét épített Sternberg Adolf. Ennek közepén négyzetes oszlop állt, rajta minden oldalon az 1880-as évszám. Az oszlop tetején kovácsoltvas tartóban előbb petróleum, később villanylámpa égett. A víz a homokkő oszlop alsó részén kiképzett oroszlánfejekből folyt. A kút vize a 40-es évekre elapadt. Ez után a medencét szerencsésnek nem mondhatóan földdel töltötték föl, és virággal ültették be. A kút fölépítményét a 80 lakásos bérház építésének tereprendezésekor, 1961-ben lebontották, illetőleg pontosabban csak szétszerelték és elraktározták, majd 1980-ban - min­tegy 80 méterre az eredeti helyétől - az Oldalkosár és Szőnyi utca sarkán lévő kis parkban helyreállították. Ezt megelőzően a kút centenáriumára készülve - és nem tudva arról, hogy a fölépítmény elemei megvannak -, megbízták Kis Kovács Gyula szobrászművészt egy emlékkút készítésére, amelyet az Andrássy út Hód Áruház melletti téren 1980-ban meg is építettek.

Beregi-ház

A város fontos, forgalmas helyén, az egykori Főtér és Fő utca (ma Kossuth tér és Andrássy utca) sarkán építtette 1880-ban Beregi Lajos kereskedő egyemeletes, eklektikus lakó- és üzletházát, melyben Kékcsillag elnevezésű textilkereskedése és a város egyik első, Grosman Adolf tulajdonát képezett nyomda és könyvkereskedés működött. 1927-től 1944-ig Vadász Miklós drogériája volt az épületben, ezért egy időben Vadász­házként is emlegették. Az államosítás után a szükséges karbantartás elmaradása miatt az épület állaga rendkívül leromlott és a 70-es évek végén lebontották. Ez a városkép miatt komoly hiba volt, mert ezáltal a Mária Valéria utca és a Kossuth tér közötti századvégi, igényes, eklektikus házsor egysége megbomlott. A helyére Novák István Ybl-díjas építész tervei szerint 5 szintes lakó- és üzletház épült.