Képaláírás: Erzsébet közkorház

Ismertető szöveg: Belváros - Zrínyi utca

Az 1898-ban épült szemkórház épülete az udvar felől.

Kórház

A kórházi épületegyüttes történeti, időrendi elhelyezése nem könnyű, mert az első épülettől a diagnosztikai szárny elkészültéig kilenc évtized telt el. Az első kórházat, akkori nevén "kórodát" 1833-ban építették a mai Hódi Pál utcában. (Ez az épület lebontása előtt tűzoltólaktanya és istálló volt.) A mintegy 20-25 "áponcot" nemre és betegségre tekintet nélkül egyetlen közös helyiségbe zsúfolták össze. Később a mai Vöröskereszt utcában működött az akkor már négy szobából álló kórház, melyet 1880-ban a Serház keleti részének hat szobájába helyeztek át.

Az új, korszerű, kétszintes Erzsébet szemkórház (a mai tüdő- és bőrgyógyászati pavilon) 1898-ban épült. Az egészségügyi ellátás komolyabb fejlődését a következő évtized hozta meg. Hübner Jenő 1907-ben tervezte és 1909-ben épült fel hat új pavilon: Akkor még egyemeletes, 100 ágyas sebészeti és belgyógyászati pavilon (benne röntgen és irodahelyiségek), 20 ágyas TBC, 20 ágyas elme-, 8 ágyas fertőző beteg pavilon, valamint gazdasági épület és hullaház.

Az egyes osztályok eddigi felsorolásából is látható, hogy hiányzott a szülészeti és nőgyógyászati ellátás. Ennek elhelyezésére húztak az egyemeletes fő pavilonra 1928-ban további egy szintet. Ennél is komolyabb előrelépést jelentett, hogy egyidejűleg Jendrasik Alfréd építész tervei szerint 1927. március 26-i kezdéssel és 1928. augusztus 1-i átadással megépült az alagsor +3 szint + manzard kiképzésű új szemészeti-, fül-, orr- gégészeti, gyermekgyógyászati és laboratóriumi egység.

A további építkezések a II. világháború utáni időkre esnek. A proszektúrával Bálint Ferenc tervei alapján 1956-ban, korszerű konyhával, Boronyai Pál tervezésében 1961-ben bővült az intézmény. Fontos fejezetet jelentett az intézmény életében a sebészeti épülethez csatlakozó három emeletes, Tarnai István által tervezett, a CSOMIÉP és a Szakipari Kft által építtetett (1985-1990) diagnosztikai szárny üzembe helyezése.

Önálló intézmény ugyan, de a kórház épületegyüttesében látható a Módosi Eszter tervei alapján 1972-ben épült véradó állomás és nővérszállás. Az intézmény fejlesztésében és a gyógyító munkában egyaránt kiemelkedő dr. Imre József mellszobrát (Pásztor János alkotása) a parkban helyezték el 1928-ban. A kórház kiváló orvosainak (ifj. Imre József, Ormos Pál, Deutsch Béla) emlékét márványtábla őrzi a sebészeti épület falán. A kórház tervezésénél elsősorban a funkcionális szempont játszott szerepet, az esztétikum csak mérsékelten érvényesült. Ezt az adottságot Szabó Iván és Németh Mihály Anya gyermekkel c. szobraival, amelyek szintén a parkban láthatók, oldották föl. Végvári Gyula a véradó állomás előterében felállított, az élő szervezet sejt- és edényrendszerére asszociáló kompozíciója, valamint a véradó bejáratánál elhelyezett, Fekete János által alkotott pelikános rézdomborítása ugyanezt a célt szolgálja.