Képaláírás: A "gemma augustea" (Augustus apotheosisa.)

Ismertető szöveg: A "gemma augustea" (Augustus apotheosisa.) A "gemma augustea" vagy "Augustus apotheosisa" a hogy máskép nevezik, az ó-kor egyik legnagyobb és legszebb gemmája vagy vésett-köve. Nagyságra nézve a második helyet foglalja el. Anyaga onyx. Képünk eredeti nagyságban tünteti föl. A gemma két részből áll. Felső részében Augustus császár, trónuson ülve, jobbjában jogarral, baljával az augurok (jósok) botjára támaszkodva. A művész a császárt mint Jupitert ábrázolta; erre mutat a trónus alján látható sas, a mely mint tudva van, Jupiternek volt szentelve. A császár mellett Róma istennője, sisakosan, mellette pajzs, jobbjában lándzsa. A császár fölött a bak-jegye, a melyben született. Bal felől a Victóriától hajtott diadalmi szekérről Tiberius, a császár mostoha fia, leszállani készül, hogy a császárt üdvözölje s a pannónok lázadásának elnyomásáról neki jelentést tegyen. A szekér mellett álló alak Tiberius öccse: Garmanicus. Augustus mögött az ég (Coelus), a föld (Tellus) s a lakott föld (Oekumene) allegorikus alakjai; utóbbi koszorút tesz a császár fejére. A gemma alsó részében római katonák (legionáriusok) az ellenségtől elvett fegyverekből trophaeumot emelnek. A földön a búsuló Pannónia (Pannonia capta) s a megkötözött Danubius (a Duna istene); jobbról foglyok, kiket a rómaiak szövetségesei hajuknál fogva vonszolnak elő. A férfi nyakán a jellemző torques vagy nyaktekercs; felső teste meztelen, lábain szűk nadrág (caligula). A nő hosszú, ránczos ruhában, melynek szegélyét bal kezével fogja. E remekmű régtől fogva a toulousei templom kincstárában őriztetett, míg nem I. Ferencz franczia király 1533-ban VII. Kelemen pápának ajándékozta, midőn vele Marseilleben találkozott. A pápa halála után a kő úgy látszik visszakerült Francziaországba. 1619-ben német kereskedők megvették és tizenkétezer aranyért a művészetet kedvelő II. Rudolf császárnak és királynak eladták. Jelenleg a bécsi császári és királyi udvari muzeumban (antik-gyüjtemény, XVI-dik terem, hatodik szekrény, 14-dik szám) őrzik, melynek egyik legbecsesebb műkincse. Bécsben, a csász. udv. muzeumban.