Ismertető szöveg: Miután az 1526-os mohácsi csatában elesett a király, II. Lajos, és lényegében megsemmisült a magyar mezei hadsereg, ezzel az ország területén megszűnt a központi irányítás. Ebben a helyzetben ketten is felléptek a királyi cím megszerzése érdekében: Szapolyai János erdélyi vajda és Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg. Miután mindkettejüket magyar királlyá koronázták, megtörtént az ország két részre szakadása, amely évtizedes belháborút eredményezett. Ezt az 1538-as váradi béke zárta le, melyben egyebek mellett mindkét fél elismerte a másik uralmát az általa birtokolt országrészben. Buda 1541-ben török kézre került, amivel az ország immár három részre szakadt. Ezt az állapotot rögzítette a drinápolyi béke (1568) és a speyeri szerződés (1570).