Normál kép: 2888995839_94002536ea_o.jpg   Méret: 770x511 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 2888995839_94002536ea_o_nagykep.jpg   Méret: 3008x2000 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: The main building along with the ice rink was opened in 1926, designed by Imre Francsek. There had been an earlier wooden construction in Secession/Art Nouveau style on the same location which was a work of Ödön Lechner, built in 1875, but dismantled in 1893 because of the Millenium Exhibition. - It is interesting, that the earlier pipes serving for the ice rink have never been removed, just covered with a recent level of concrete - so there are pipeline-systems below from at least three different ages.

Ismertető szöveg: A városligeti műjégpálya első korcsolyacsarnokát Lechner Ödön tervei alapján építették az 1870-es években. A többszörös bővítésen átesett épület mai formáját 1944 után nyerte el. Az ország első korcsolya-egylete, a Pesti (majd Budapesti) Korcsolyázó Egylet 1869-es megalakulásával egyidőben nyitották meg az első fővárosi korcsolyapályát a Városligeti tavon. A pálya mellett ekkor még csak fából készült pavilon állt: ott lehetett a korcsolyát felcsatolni, illetve melegedni korcsolyázás közben. A korcsolya sport rövid idő alatt azonban olyan népszerűvé vált a Ligetben, hogy hamarosan pályázatot írtak ki állandó korcsolyapavilon tervezésére, amit Lechner Ödön nyert meg. Ez volt a magyar építőművészetben stílusalkotó építész egyik első munkája. A fából készült épületnek női és férfi öltöző-szárnya volt, közös melegedővel. Lechner Ödön korcsolyacsarnoka hamarosan kicsinek bizonyult, ezért átépítették. Az 1895-ben készült épületet id. Francsek Imre (1864-1920) tervezte. Az új, impozáns méretű korcsolyacsarnokot már 1905-ben tovább bővítették. 1926-ban az épület tulajdonosa, a Budapesti (Pesti) Korcsolyázó Egylet műjégpályát építtetett. Európa első műjégpályájának 1926. november 26-i megnyitása után a jeges szezonban 105 napig állt a jég a fővárosi közönség és a versenyzők rendelkezésére. Az 1944-es bombázások idején a Műjégpálya súlyos károkat szenvedett, a helyreállítás során a korcsolyacsarnokot ismét bővítették: Paulheim Ferenc tervei alapján. Párizsi híd, Szajna-híd A millenniumi emlékműtől a városligeti tavon át vezető híd. Rövid és lapos ívű, továbbá szép díszes lámpái voltak, akár a párizsi hidaknak.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page