Normál kép: 3741859062_9916811054_o.jpg   Méret: 770x1206 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 3741859062_9916811054_o_nagykep.jpg   Méret: 1021x1600 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: There are many buildings like this one in Budapest. They are pretty, but many are dirty with years and years of pollution. They have a lot of character, though. - Sok, a fentihez hasonló épület található Budapesten. Csodaszépek, de az idők során rájuk rakódott szennyeződéstől koszosak.

Ismertető szöveg: 1874-ben, a Magyar Királyi Országos Levéltár létrehozásakor, egy önálló levéltári épület felépítésének terve is felmerült. Ennek a tervnek a megvalósulását Pauler Gyula országos levéltárnok is szorgalmazta évtizedeken keresztül, fáradozásainak eredményét, az elkészült, kimondottan levéltári célokat szolgáló épület felépülését azonban már nem érhette meg. A Bécsi kapu téren álló ún. bosnyák laktanya helyére építendő levéltár terveinek elkészítésére Pecz Samu műegyetemi tanár kapott megbízást 1912-ben. Pecz Pauler elképzeléseinek, valamint a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. Az U alakú épület középső részén helyezte el a munkaszobákat és a reprezentációs helyiségeket, az oldalsó szárnyban pedig az iratraktárak kaptak helyet. A várfal felőli oldalra egy torony került, mely a központi fűtés kéményét rejtette magában. (1945 telén, Budapest ostromakor az épület és a torony súlyos sérüléseket szenvedett, így utóbbit már nem állították helyre.) 1913 őszén indult meg az építkezés, azonban az első világháború (1914-1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek megnehezítették a befejezését és a beköltözést. Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején következett a fordulat: Bethlen István művelődéspolitikus minden befolyását latba vetette az építkezés befejezésének előmozdítására érdekében. 1923-ban, Csánki Dezső főigazgatósága alatt költözhetett be palotájába a levéltár. A épület külső kőszobrait Mikola Ferenc, a belsőket pedig Langer Ignác készítette. Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki a gazdag belső díszítést. A miniszter személyesen egyeztetett Dudits Andor (1866-1944) festőművésszel a falképek témáiról. Duditsot állami nagy aranyéremmel jutalmazták 1925-1929 között elvégzett munkájáért. A díszes tetőcserepek a pécsi Zsolnay gyárban készültek. 1945 telén, a főváros ostromakor számos tüzérségi és bombatalálat érte az épületet. Ennek következtében egy raktár teljesen elpusztult a keleti, Bécsi kapu felőli oldalon, romba dőlt a nyugati szárny egy része és a kutatóterem, a torony pedig oly' mértékben megrongálódott, hogy nem volt lehetséges annak helyreállítása. Alig fejeződtek be az újjáépítési munkálatok, midőn 1956. november 6-án a nyugati szárnyat harckocsi-gránát találta el, ami miatt teljesen kiégett egy raktár, a tűz pedig két másik raktárra is átterjedt. 1961-re fejeződött be a teljes helyreállítás. Az 1980-as években a tető az eredetihez hasonló cserépborítást kapott, amely szintén a pécsi Zsolnay gyárban készült. Az 1970-es évek második felében restaurálták a szekkókat.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page