Normál kép: Hazassaglevel_1894.jpg   Méret: 770x1099 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: Hazassaglevel_1894_nagykep.jpg   Méret: 2414x3447 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Ambrus Zoltán magyar író, kritikus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Középiskoláit 1869 és 1877 között Nagykárolyban, majd Budapesten végezte. 1877 és 1881 között jogot végzett a budapesti egyetemen. De az irodalom jobban vonzotta, mint a jogtudomány, így már 1885-1886-ban a párizsi Collége de France-ban és a Sorbonne-on francia nyelvtörténeti és irodalmi előadásokat hallgatott. Hazatérve A Hét munkatársa lett. Írásokat közölt a Borsszem Jankóban is. 1900-tól az Új Magyar Szemle című lapot szerkesztette, és Voinovich Gézával a Klasszikus Regénytárt. (1917 és 1922 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. A századforduló magyar prózájának egyik kiemelkedő művelője, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Anatole France követője volt. Finom lélektani megfigyeléseivel az új magyar színikritika megteremtője. A francia realista próza kitűnő fordítója és méltatója. A Nyugat (folyóirat) alapítói közé tartozott. Egyike az első íróinknak, akiknél a modern nagyvárosi lét jelenik meg. Önéletrajzi ihletésű nagyregénye, a Midás király (1891), amelyben a művészlét konfliktusait ábrázolja. A Giroflé és Girofla c. regénye (1901) a dzsentri életforma hanyatlását rajzolja meg. Művei (regények és novellák) mintegy tizenhat kötetet tesznek ki. Egyéni hangvételű színikritikái, és a realista francia prózából készített fordításai is megőrizték nevét. Ambrus korának egyik legnagyobb tekintélyű, igen művelt, sikeres irodalmára volt. Édesanyja nyaralót vett Gödöllőn, ahol sok cikke, írása készült Ambrusnak. Szülei és Vilma húga sírja ma is a gödöllői temetőben található. Unokája dr. Fallenbüchl Zoltán történész évekig múzeumot tartott fenn a villában, melynek kertjét Buza Barna az íróról készült szobra díszíti. (Forrás: Wikipédia)



Benkő Etelka (eredeti nevén Blau Adél) magyar operaénekesnő (szoprán). Izraelita családban született. Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia drámai tanfolyamai után Rakodczay Pál Kisfaludy Színházában játszott, majd 1894-ben leszerződött a győr-soproni színházi társulathoz operett-énekesnőként. A Budai Színkör nyári előadásán ismerkedett meg Ambrus Zoltán író-színikritikussal, és hamarosan férjhez megy hozzá (1894. jún. 8.) A házasság komoly vívódást okozott a katolikus vallású Ambrusnak, de első felesége, Tormássy Gizella elvesztése utáni hosszú özvegysége és a fellobbanó szerelme a 22 éves művésznő iránt legyőzi ezt. Pesten a Zeneakadémián folytatta tanulmányait és szép sikereket ért el. A Magyar Királyi Operaház 1902-ben magánénekesnőként szerződtette. Pályája szépen ívelt felfelé. Sokoldalú tehetsége, széles repertoárja, kiváló játéka, emberi értékei tették népszerűvé. Sikerei csúcsán hunyt el 1921 nyarán spanyolnáthában. Sírja eredetileg a Kerepesi úti temető színész parcellájában volt, majd később az Óbudai temetőbe helyezték át Fallenbüchl Tivadarné sz. Ambrus Gizella családjának sírjához. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page