Ismertető szöveg: A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 m, az északié 65 m, míg a díszes középső mellvédfal 35 m hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947-48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását. A Várhegy az Árpád-házi királyok idejében szálláshelyként és - a körülötte levő települések részére - védelmi beépítésként szolgált. A várhegyi település fejlődése IV. Béla király városfejlesztése nyomán vált jelentősebbé, de mint az ország közigazgatási központja, Mátyás király korában vált uralkodó jellegűvé. Védőműveit, bástyáit a középkorban és a török uralom idején megerősítették, ugyanakkor újra és újra megrongálódtak. Maga a Várnegyed is jelentős átalakuláson ment keresztül az idők során. Mátyás fényes, virágzó budavári palotájából a mohácsi vészt követő török uralom sok mindent elpusztított, megszüntetett és átalakított a Várban is. A törökök nyomán érkező osztrák erők pedig Bécsből kormányoztak, ahol már az új divat, a barokk művészet dívott. Ennek a bécsi divatot követő építészeti hullámnak további épületek estek áldozatul, egyebek mellett a halászok bástyája közelében álló Mátyás-templom is. A mai Halászbástya, a hajdani "Híradás" toronytól a Jezsuita lépcsőig terjedő bástyaszakasz alapfalaira épült, követve az egykori bástya hajtogatott alaprajzi elrendezését. Ez a hajtogatott várfal-védelmi rendszerben a bástya vonala úgy törik meg, hogy az egyes szakaszok egymást oldaltűzzel védhetik. Ezt a szakaszt a Rákóczi-szabadságharc leverését követően építette az osztrák hadvezetőség, az akkor modernnek számító hadászati elveknek megfelelően. A kör alaprajzú "Híradás" torony helyén épült a mai Halászbástya északi, karéjos főtornya. A Halászbástyát, Schulek építőművész főművét, három épületrész és több kisebb egység teszi szerves egésszé, Schulek terveinek megfelelően.A lépcsők, az északi és déli bástyák, folyosók és a Szent István szobor és a déli bástyaudvar. Az államalapító Szent István király szobrát 1906-ban avatták fel a Budai várban. A lovas szobor Stróbl Alajos alkotása. A mestre 10 évig dolgozott rajta. Kattintson a fotóra - Boros Sándor panorámaképét láthatja! Budapest, I. kerület - Szent István király lovas szobra, BudapestA szobor mint a kereszténységet bevezető uralkodót ábrázolja a királyt. A kompozíció főalakja, a lován ülő Szent István király a Szent Koronát viseli, fejét aranyos glória övezi, baljában az apostoli kettős keresztet tartja. Az alépítmény domborművein István uralkodásának kiemelkedő mozzanatai, a koronázás, a törvényhozás és a templomépítés látható. A templomépítést ábrázoló domborművön Schulek Frigyes építészt (jobbról balra a második alak, az ásós barát mögött) is megörökítette a szbor alkotója, Stróbl Alajos. Ugyanezeken a domborműveken Jókai Mór, Benczúr Gyula, valamint Stróbl Alajos édesanyja is felismerhető. A szobor közel 5 és fél méter magas talapzatát a Halászbástya építésze, Schulek Frigyes tervezte. A talapzatot ovális alaprajzú, áttört mellvédkorlát veszi körül, rajta Isten báránya és a négy evangélista fejdomborműve látható.