Képaláírás: A győri csodálatos, barokk Zichy-palota (Anyakönyvi hivatal, Babamúzeum) gyönyörű kovácsoltvas erkélyének terhét a nyakukon cipelő Atlaszok a győri Liszt Ferenc utcában. Győr egyik legbecsesebb műemléke ez a barokk palota. Az épület több XVII. Századi ház helyére épült, 1632-tól kezdődően a Zichy család vásárolta össze a házakat, s 1720-ra Franz Millerrel felépíttette a mai egyemeletes barokk épületet. Kelet felől kétemeletes szárny csatlakozik hozzá, ennek udvari csak udvari falazata és udvar felőli földszinti árkádos része korabeli. Az épület sarkán XVII. Századból származó hengeres barokk zárt erkély található, belül korai barokk falfestménnyel. A homlokzat legfőbb dísze a kőkeretes barokk kapu, két oldalán egy-egy atlaszszoborral. A kapu felett nyitott erkély látható szép klasszicista ráccsal, 1811-ben készült. A timpanonban barokk kőcímerputtókkal, az erkélytől jobbra, fülkében a Szent Család látható. A ház kapuján belépve nagyméretű, széles, fiókboltozatos mennyezetű kapualjba jutunk. Balról a külső kapuhoz hasonlóan a lépcsőház is díszes bejárattal rendelkezik. A vasrácsos ajtókkal ellátott, gazdag faragású, címerrel díszített kapuívet két atlasz tartja. A kapualj udvar felőli része az épület nyugati, XVII. századi árkádsoros szárnyához tartozik. A Zichy-palotában élt tankerületi főigazgató korában Fejér György történetíró, később győri joghallgató korában Deák Ferenc és Batthyány Lajos. Atlasz a görög mitológiában a titánok leszármazottja, az óriás, aki a vállán tartja az égboltot. Iapetosz titán és Klümené tengeri istennő gyermeke, Prométheusz, Epimétheusz és Menoitiosz testvére. Ő a Heszperiszek és a Pleiaszok atyja, és gyakran őt tartják az elsüllyedt Atlantisz első királyának is. Részt vett a titánok lázadásában az olümposzi istenek ellen, amikor megostromolta a mennyeket. Az istenek csak nehezen tudtak győzni, így Zeusz büntetésül Atlaszt arra kárhoztatta, hogy örökké vállain tartsa az égboltot.