Ismertető szöveg: Csatka (németül Tschatkau) község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben. Komárom-Esztergom megye déli részén, Ácsteszértől délre található bakonyaljai település. A település neve személynévi eredetű. A Csát személynévből keletkezett, annak ka képzős változata: (Chat-ka), Csát-ka, Csat-ka, Csatka. Csatka nevét írásos formában 1326-ban említik először, egy királyi oklevélben. 1357-körül Kont nádor építtetett itt kolostort, a pálos szerzeteseknek. Csatka az itt épített kolostornak köszönhetően az évek során mezővárossá fejlődött. Az 1543-as a török támadáskor mezővárossá fejlődött település és az itt épített kolostor is elpusztult. 1630-ban az elnéptelenedett, gazdátlan települést a pápai pálosok szerezték meg, akik katolikus jobbágyokat telepítettek ide. 1782 körül, II. József alatt a település a Kamara kezelésébe került. 1784-1787-es népszámláláskor 529, 1920-ban 853, 1960-ban 800, 2007-ben 340 fő lakosa volt a településnek. A 19. század közepe táján hg. Lichtenstein Alajos volt a falu birtokosa. Csatka laksságának megélhetése főleg a mező- és erdőgazdaságra épül, de viszonylag nagyarányú az elvándorlás is a településről. A település híres búcsújáró hely, minden év szeptember 8-án megrendezik a Kisasszony-napi búcsút, a szentkúti kegykápolnánál. Álló, háromszögű pajzs kék cölöppel megrakott arany mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében arannyal gyűrűzött és arany kereszttel megtűzött forrás, melyből ezüst víz ömlik a pajzs aljába. A középső halom feletti kék mezőben pásztorbotot tartó, cölöpösen felnyúló kar arannyal. A szélső arany mezőkben egy-egy lebegő helyzetű kis pajzs: a jobb oldali kerektalpú pajzs vörös mezejében jobbra fordult, ágaskodó ezüst oroszlán. A bal oldali keréktalpú pajzs vörös mezejében három ezüst cölöp. A nagypajzs alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs CSATKA felirat.