Ismertető szöveg: Dág (németül Dachau) község Komárom-Esztergom megyében, a Dorogi kistérségben. Dág falut 1181-ben, majd 1222-ben említik először az oklevelek, Dagu alakban. 1238-ban Dag, 1283-ban Daag, 1332-ben Dag alakokban fordul elő. 1262-ben Mária királyné Herman comesnek adományozza a falut. Ekkor már Szent Mihályról elnevezett temploma is említve van. 1323-ban Károly Róberttől a Vitéz család kapja adományba Dágot, de később visszavette, majd az 1300-as évek végén Vörös László-nak adta. 1364-ben Péter és Herman van tulajdonosaként jegyezve. 1415-ben Garai János közbenjárására újból a Vitéz családé, aki 1472-ben az esztergomi főkáptalannak adományozta. Dág sem kerülhette el a török pusztítást, mert az 1570-évi adóösszeírás már lakatlan pusztaként említi. A falu csak az 1700-as évek elején települt újra, nagyrészt felvidéki szlovák telepesekkel, majd kédőbb a környező településekről átköltöző németekkel. Az 1715-1720-as adóösszeírásban Kiscsév-hez tartozó puszta. 1732-ben már az esztergomi káptalan birtokaként jegyzik fel. 1805-ben különvált Kiscsév-től, de nem sokkal később a közben pusztává vált Kiscsévet is hozzácsatolják.