Ismertető szöveg: A pajzs formája egyenes állású, csücskös talpú, arányrendszere a klasszikus 8: 7 (hosszúság, szélesség) arányt tartja. A két címerkép - sárkány és a lovag - méreteit és arányait tekintve megközelítőleg azonos, amely a gonosz és a jó - mint hasonló méretű erők - heroikus küzdelmét kívánja érzékeltetni. A pajzs bal oldalán, jobb felé fordulva, szemben a sárkánnyal áll a címer fő alakja, a páncélos vitéz. A címer azt a pillanatot ábrázolja, amikor Báthori Gábor párbajra készül a sárkány ellen. Ő az a legendabeli vitéz, kinek kapcsán a község a nevét kapta - a gonosz legyőzője, a tiszta erényeket képviselő keresztény páncélos lovag - ezüstmázzal -. Bal lábával előrelépő, támadóállásban feje fölé emelt, lesújtani készülő karddal indul a viadalra. Öltözete stilizált páncélos lovagi öltözet és felszerelés, a lovagkornak megfelelő egyenes karddal, leeresztett sisakrostéllyal, vörös mázú, nagyméretű, háromszögű pajzzsal, a pajzsot kitöltő kettőskereszttel (crux patriarchalis), amit a nemzetközi szakirodalom magyar keresztként ismer A pajzsmező jobb oldalán egy képzeletbeli alak, a sárkány, amely a gonoszság, a rossz, az ördög jelképe a keresztény hit világban. Négylábú, a heraldikai szokásoknak és elvárásoknak megfelelő alkotóelemekből áll. A sárkány a címer közepe felé fordulva egy lábon áll, másik három lábával támadóállást felvéve, vicsorgó szájával szembefordul az őt támadó páncélos vitézzel. Máza a heraldika szabályának megfelelően arany-sárga. A címer ábrái - címerképek - és mázai, a pajzsmezőben a helyiségnév - MÉRK - keletkezésének helyi legenda-feldolgozását tartalmazza, valamint a településen élő emberek évszázados munkáit és vágyait. A legenda főszereplői a címer felső kétharmadában jelennek meg, egységes világoskék mezőben, amely a háttérként szereplő égbolt színét adja. A pajzsot a pajzstalp elejétől a pajzstalp bal oldaláig - az alsó harmadban - egy domború ív osztja ketté. Az ív alatti rész a környék földrajzi jellegeire utal. Az ívelt dombforma és ennek sötétzöld máza a környék termékeny mezőgazdasági mivoltára emlékeztet, a domb alján áthúzódó három világoskék hullámzó sáv a környék mocsaras, vizekkel átjárt jellegét és a község mellett húzódó Kraszna folyót jelképezi. Az ívelt mező a címerben szereplő két címerkép alátámasztására, tartására is szolgál. A címeren megtalálhatók a természet világából vett szerves és szervetlen természeti alakzatok, az ember alkotta tárgyak és a képzeletbeli alak is, így szinte teljes egészében átfogja ez a címer a heraldikai ábrázolások alakzatait. A címert barokk stílusú sallang keretezi, az alsó részt kivéve, ahol MÉRK község neve található hasonló stílusban kialakított zöld elejű és aranyhátujjú szalagon. A szalag szimmetrikus, de a két oldala más-más mázazású. A címer jobb oldalán (a sárkány felől) sötétszürke és vörös a küzdelmek, szomorúság, vér, pusztulás; a címer bal oldalán, a lovag felől a szalag zöld és aranyszínű a megújulás, az élet, a remény és a gazdagság jelképeiként.