Képaláírás: Kerepesi temető: 27. MTA

Ismertető szöveg: Szilárd Leó fizikus, biofizikus. Egyetemi tanulmányait Berlinben végezte 1922-ben, Berlinben doktorált, itt dolgozott, majd itt lett egyetemi magántanár 1928-ban. Egy ideig Einstein munkatársa. Hitler uralomra jutása után rövid ideig Bécsben tartózkodott, majd 1934-ben egy londoni kórház fizikai osztályán, 1935-től az oxfordi egyetem Clarendon Laboratoryjában dolgozott. 1939- től az ugyancsak emigráns Fermivel a Columbia Egyetemen (USA) az uránhasadás elméleti lehetőségét vizsgálta. 1940-től az első atomreaktor megteremtésén és vizsgálatán dolgozott. 1942-től a chicagói Metal Laboratory vezető fizikusa. A chichagói egyetemen 1946-tól a Sugárbiológiai és Biofizikai Intézet, 1960-tól az egyetem Enrico Fermi Institute of Nuclear Studies-jának tanára. 1964 febr.- jától a kaliforniai Salk Institute for Biological Studies tanácsadója volt: Kutatásai a fizika és biofizika széles területeit ölelik fel: az entrópia és az információ kapcsolata; a magfizikai Szilárd - Chalmers-reakció felfedezése; rácsreaktor szabadalma (Fermivel közösen); a vírusbiologia és enzimhatás egyes kérdései; az öregedésre és az emberi memóriára vonatkozó elméletek stb. 1939-ben Einstein többek között az ő kezdeményezésére hívta fel Roosevelt figyelmét az uránhasadás katonai alkalmazásának lehetőségére és a hitleristák elleni felhasználás szükségességére. 1945 tavaszán Einsteinnel együtt figyelmeztette az elnököt az atombomba bevetésének szükségtelen voltára, a fegyverkezési verseny megindulásának veszélyére. 1948- tól az amerikai és szovjet tudósok együttműködését szorgalmazta e verseny megakadályozására. A Council to Abolish War (Council for a Livable World) megszervezésével társadalmi és politikai erőket mozgósított. 1960-ban elnyerte az atomenergia békés felhasználásáért folytatott munkásságáért a washingtoni tudományos akadémia Atoms for Peace Award díját. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)