Képaláírás: Kerepesi temető: 43-1-61

Ismertető szöveg: Sas Ede író, újságíró, színpadi szerző, dramaturg, filmforgatókönyv író. Alig 17 évesen Szegeden publikálja első cikkeit 1886-ban, idővel pedig munkatársa lesz a Szegedi Híradónak, 1889-től a szegedi Napló, később az aradi Alföld belső munkatársa. 1890-ben átkerül a Nagyvárad című napilaphoz, amelynek Iványi Ödön halálát követően, 1892-től, a felelős szerkesztője. 1895-től a Fővárosi Lapok, később a Pesti Napló munkatársa Budapesten. Megalapítja a "Nagyvárad Nyomda és Újságvállalat"-ot, amely a Nagyvárad című lap kiadását gondozza egyebek mellett. Ennek a vállalatnak az élén áll húsz esztendőn keresztül. A nagyváradi Szigligeti Társaság főtitkárává választják, majd 1916-tól elnökévé. Összesen 52 önálló könyvkötet fűződik a nevéhez, köztük számos ifjúsági irodalmi mű, mint például a "Tányértalpú koma" sorozata "Bocs Bálint" álnéven, amelyet újságjában folytatásokban közölnek. Sas Ede kiemelkedő kutyahistóriája a "Rin-Tin-Tin", amely számos filmfeldolgozást nyert külföldön, nem is sejtve, hogy az alapmű magyar ember, sőt Sas Ede tollából ered. 9 színdarabot írt, több egyfelvonásos darabot és számtalan jelenetet. Kevesebben tudják róla, hogy a magyar némafilmgyártás egyik úttörője, kezdetben Kolozsvárott működök Janovits Jenő erdélyi filmvállalkozásainál, majd 1918-tól fokozatosan a fővárosba helyezi át működését, az itteni Uher Filmgyár Rt. művészeti vezetését látja el. Filmszcenáriumokat ír, dramaturgiai feladatokat lát el a filmgyárban. Legnevezetesebb adaptációja, az Eötvös József báró egyik költeményéből készült, "A megfagyott gyermek" (1921) című némafilm, amely az 1920-as évek egyik meghatározó magyar alkotása. Két Petőfivel kapcsolatos film is nevéhez fűződik: a Bolond Istók (1921) megfilmesítése, és Hevesi Sándorral pedig magának a költőnek az életútját felidéző némafilm, a Petőfi (1921). (Forrás: Színészkönyvtár)