Képaláírás: Kerepesi temető: 29/1-1-29

Ismertető szöveg: Ráth-Végh István jogász, művelődéstörténeti szakíró. A budapesti egyetem jogi karán nyert doktorátust, majd bírói pályára lépett. 1913-tól a fiatalkorúak bírájaként működött. 1921 - 34 között ügyvédi gyakorlatot folytatott. Állandó munkatársa volt a tudományok népszerűsítésére alapított Uránia m. tudományos színháznak. Részt vett a Grecsák Károly szerkesztésében megjelent Codex Hungaricus és a döntvénytárak összeállításában. A Jogtudományi Közlöny munkatársa volt. Írói munkássága főképp életének utolsó évtizedeire esik. Regényeket is írt, de jelentősebbek népszerű szatirikus-humoros hangvételű művelődéstörténeti művei. Ráth Mór könyvkereskedő és könyvkiadó, Ráth György és Ráth Károly (1838 - 1902) testvére. A bécsi politechnikumban tanult, 1846-tól a Geibel-féle pesti könyvkereskedés alkalmazottja lett. 1849-ben Görgey seregéhez csatlakozott, majd Világos után egy ideig ismét előbbi munkahelyén, később külföldi könykereskedésekben dolgozott. 1857-ben könyvkereskedést nyitott Pesten, mely az 1860-as években a politikai és szellemi élet vezető alakjainak állandó találkozóhelye volt. A cenzúrát kijátszva koholt címekre terjesztette Széchenyi Blickjét, Horváth Mihály munkáit. Számos klasszikus m. író (Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Arany János, Tompa Mihály) műveit, továbbá Shakespeare műveinek hatkötetes gyűjteményét, Szász Károly fordításában a Nibelung-éneket jelentette meg díszes kivitelben. Elborult elmével halt meg. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)