Képaláírás: Kerepesi temető: 34/2-1-3 [kivitelező: Gerenday-cég, szobrász: Zala György]

Ismertető szöveg: Laborfalvi Róza, Laborfalvi Benke Judit; Jókainé színésznő, Benke József színész leánya. Döbrentei Gábor biztatására lépett színpadra a budai Várszínházban 1833-ban. Tehetsége csak a Nemzeti Színházban bontakozott ki, melynek kezdettől fogva (1837) tagja volt. 1848-ban Jókai Mór felesége lett. Visszavonulásáig (1859) egyeduralma volt a tragikus szerepkörben, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla miatta távozott külföldre. Legjobb szerepei a parancsoló királynői alakok voltak; emlékezetes szerepei még a számára írt Jókai- drámák hősnő-alakításai. Feszty Árpádné, Jókai Róza festő, író. Laborfalvi Róza unokája. Anyjának korai halála után Laborfalvi Róza férje, Jókai Mór örökbe fogadta. Budapesten Székely Bertalantól és Lotz Károlytól tanult festeni, majd a müncheni festőakadémián Liezen-Mayer Sándor tanítványa. 1888-ban férjhez ment Feszty Árpád festőművészhez. Kiállításokon gyakran szerepeltek arcképeket és alakos intérieuröket ábrázoló festményei. Öregkorában két memoár jellegű könyvben: Akik elmentek... (Bp., 1923), A tegnap (Bp., 1924) írta meg Jókai környezetében, az író- és művészvilágban szerzett élményeit. Feszty Masa, Mária festő. Feszty Árpád és Jókay Róza leánya. Édesanyjától, majd az Iparművészeti Főiskolán Szablya-Frischauf Ferenc mellett szerzett művészeti ismereteket. Tudását Münchenben és Firenzében tökéletesítette. Első kiállítását 1922-ben az Ernst Múzeumban rendezték meg; 1928-ban és 1931-ben kollektív kiállításon mutatta be műveit. Elsősorban oltárképeket, portrékat és tájképeket festett. Művészetére az olasz cinquecento rajzos, színes zeneisége hatott. Vásznain a biztos rajzosság ünnepélyes színvilággal, dekoratív festői hatással jelent meg. Kompozíciói harmonikusak, tájképei bensőségesek. Anyjáról és Kallós Ede szobrászról készített portréi az MNG-ben láthatók. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)