Képaláírás: Kerepesi temető: 42/1-A-3

Ismertető szöveg: Hidas Antal író, költő, műfordító, Kun Ágnes férje. Kossuth-díjas (1962). Nagycsaládos cipész gyermeke. A gimnáziumból kicsapták forradalmi nézetei és Ady verseinek szavalása miatt, ezután egy ideig gyári munkás és újságárus. A Tanácsköztársaság idején a Munkás Egyetem hallgatója, 1920-ban Szlovákiába emigrált. Itt került kapcsolatba a kommunista párttal. 1919-től publikált, először az Új Utak c. lapban-forradalmi hangulatú verseket, dalszövegeket Kovács Péter és Csont Ádám álnéven. 1925-ben hazatért, ekkor jelent meg első verseskötete a KMP gondozásában (Az ellenforradalom földjén), majd a letartóztatás elől menekülve Bécsen, Berlinen keresztül Moszkvába távozott. Itt fontos szerepet töltött be a Sarló és Kalapács c. évkönyv és folyóirat megteremtésében, a bécsi Új Március, a kassai Munkás és a New York-i Új Előre c. folyóiratban is publikált. 1926-1936 között a Moszkvában alakult Magyar Forradalmi Írók és Művészek Szövetségének egyik vezetője, 1929-1935 között a Forradalmi Írók Nemzetközi Tanácsának tagja és a szervezet folyóiratának szerkesztője volt. 1926-tól magyarul és oroszul is írt, névtelenül hazakerült versei (Vörös Csepel, A harcban nem szabad megállni) mozgalmi népdallá váltak. 1938-ban koncepciós perben elítélték, 1944-ben szabadult. 1959-ben térhetett haza Magyarországra, s ettől kezdve az orosz-magyar irodalmi kapcsolatok ápolója volt, mindkét nyelvre fordított. 1979-ben a Népek Barátsága Érdeméremmel jutalmazták. Fő műve az önéletrajzi ihletésű Ficzek-trilógia: Ficzek úr (először oroszul, Moszkva, 1936, Bp., 1966), Márton és barátai (Bp., 1959) és Más muzsika kell (Bp., 1963). (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)