Képaláírás: Kerepesi temető: 34/1-1-26 [szobrász: Jánosi András]

Ismertető szöveg: Egressy Béni, Galambos Benjámin zeneszerző, író. Egressy Gábor öccse. Tanító volt, majd színész lett. 1834-től a kolozsvári színtársulatnál játszott. Zeneelméletet, nyelveket tanult. Hogy hangját képezhesse, 1838-ban gyalog elment Milánóba. Itáliai útja után mint karénekes és kartanító működött. 1843-tól a Nemzeti Színház tagja. Baritonszerepeket énekelt. Részt vett az 1848-49-i szabadságharcban. Kápolnánál megsebesült. Felgyógyulva Komáromba került. Klapka kapitulációja után menlevelet kapott és visszatért a színházhoz. 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel. 1843-ban a Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját. Kora legkiválóbb magyar dalszerzője, Petőfi első megzenésítője (Ezrivel terem a fán a meggy, 1844): A népies magyar műdal és a csárdás zene művelője. Számos színdarabot írt, legsikerültebb a Két Sobri c. népszínműve (1851). Erkel Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán c. operájának ő írta a szövegkönyvét. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget. Művei: dalok (Ereszkedik le a felhő; Ez a világ amilyen nagy; Juhász legény, szegény juhász legény; Ne menj rózsám a tarlóra; Télen, nyáron pusztán az én lakásom stb.), magyar nóták, csárdások, körmagyarok, orgonaátiratok,színdarabok, népszínművek zenéje (Szép Juhász; Szökött színész és katona; Falusi lakodalom; Mátyás deák; Világismeret stb.), Fogadj Isten - e művét Liszt a 10. rapszódiában dolgozta fel; Klapka-indulójára (1849) később Thaly Kálmán írt szöveget (Föl, jó vitézek a csatára). Dalainak 1869-ben válogatott kiadása jelent meg Poor Vilmos szerkesztésében. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)