Képaláírás: Kerepesi temető: 29/1-2-10

Ismertető szöveg: Czuczor Gergely költő, nyelvész, bencés tanár, az MTA tagja (1831). Jobbágyszármazású, 1817-ben belépett a bencésrendbe, akkor kapta eredeti István keresztneve helyett a Gergelyt. Érsekújváron, Pannonhalmán, Győrött és Pesten tanult. 1824-től gimnáziumi tanár, majd a rendi növendékek tanára; 1829-től gimnáziumi tanár Komáromban; 1835-37 között az MTA ügyvivője és titkári aljegyzője Pesten; 1837-38-ban másodkönyvtáros Pannonhalmán; 1838-45-ben a rendi növendékek tanára Győrött; 1845-66 között az akadémiai nagyszótár szerkesztője Pesten. Nevét az Augsburgi ütközet (1824) c. eposza tette ismertté. Győrött és Komáromban eposzokat (Aradi gyűlés Pest, 1818; Botond Aurora, 1833); balladákat (Szondi, Kont, Hunyadi ) és népdalokat írt, amelyek közül több el is terjedt (Szántó legény dala, Fúj, süvit a Mátra szele ... ). Népies életképei közül ma is hatásos A falusi kislány Pesten. 1848. dec. 21-én Kossuth Hírlapjában kiadta királyellenes forradalmi versét, a Riadót. Ezért az önkényuralom hatévi várfogságra ítélte. 1851-ben szabadult Kufsteinből, s ettől kezdve haláláig Pesten élt, az akadémiai szótáron dolgozott és a Nemzeti Színházban volt dramaturg. Egynapi betegség után elragadta a kolerajárvány. A magyar romantikus nemzeti eposz egyik megteremtője. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)