Képaláírás: Kerepesi temető: B. 302

Ismertető szöveg: Bulyovszky Gyula újságíró, ügyvéd. Pesten és Debrecenben tanult, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott, 1847-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Az 1848. márc.-i napokban fontos szerepet játszott. A szabadságharc után kizárólag írói munkásságának élt. 1859-ben megalapítója, majd 1859-64 között szerkesztője a Nefelejts, 1862-ben a Hölgyfutár, 1864-66-ban a Sürgöny c. lapoknak. Franciásan szellemes írásaival a múlt század 40-es, 50-es éveinek egyik igen népszerű írója lett. Versei, elbeszélései, színházi és képzőművészeti kritikái 1843-tól kezdve jelentek meg az egykorú lapokban. A legtöbb sikert tárcáival aratta. Színműveket is írt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)

Szilágyi Lilla, Bulyovszky Gyuláné színésznő. Tizenkét éves koráig a balettkarban táncolt, 1846-ban lépett fel először a Nemzeti Színházban. 1847-48-ban szubrett lett a kolozsvári színháznál. 1848-ban ment férjhez. 1851-ben a Nemzeti Színház szerződtette; tragédiák fiatal hősnőit játszotta. Laborfalvi Róza mellett nem tudott kellőképp érvényesülni, ezért 1858-ban külföldre ment. Egyévi nyelvtanulás után 1859-ben nagy sikerrel lépett fel Boroszlóban, Hamburgban, Weimarban, Gothában; 1861-ben tartós szerződést kötötte a drezdai, majd 1867-től a müncheni udvari színházhoz. Közben 1863-ban tett körútja során, hosszabb ideig itthon is fellépett, 1873-ban a gothai udvari színház tagjává nevezték ki, 1876-ban a Nemzeti Színházban vendégszerepelt, eljátszotta Stuart Máriát (Schiller). 1863-ban egy hónapig a pesti német színház vendége volt. 1875-ben hazatért és itthon telepedett le. 1876-ban Kassán szerepelt, majd visszavonult a színpadtól. Több lapba írt beszélyeket, tárcákat stb. Színműveket is fordított: Dumas: Gauthier Margit (Nemzeti Színház, 1855); Bayard-Duvernois: Kesztyű és legyező (Nemzeti Színház, 1851) stb. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)