Képaláírás: Kerepesi temető: 34-2-19

Ismertető szöveg: Bozzay Dezső ipari formatervező, építő-iparművész, a modern ipari formatervezés hazai úttörőinek egyike. Bozzay Margit írónő fia. A budapesti Iparművészeti Iskolában 1937-ben építő-iparművész oklevelet szerzett. Hallgató korában készítette első rádióterveit. Diplomája megszerzése után a híradástechnikai iparban, a Magy. Philipsnél helyezkedett el. E cégnek és a Siemens hazai leányvállalatának különféle közszükségleti cikkeket, grafikákat és kiállításokat tervezett korszerű szellemben. 1949-től a Magyar Philips jogutódjánál, a Magyar Adócsőgyárban, 1952-től pedig az Ipari Épülettervező Vállalatnál (Iparterv) dolgozott vezető beosztásban. Kezdettől közreműködött az 1954-ben létrehozott Iparművészeti Tanács munkájában, 1955-től az Ipari-forma Szakbizottság elnöke. A brüsszeli világkiállítás több díjnyertes termékének formatervezője volt. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár részére készített CB 55 jelű telefonterve, Körtelefon néven vált ismertté (1957). Nevéhez fűződik a MÁV négytengelyes étkezőkocsi (1957-58) és az Orion számos rádió- és televíziókészülékének terve. (Az előbbinél Kaesz Gyula és Hornicsek László, az utóbbiaknál Kováts Mihály volt munkatársa.) Lengyel Istvánnal együtt alakította ki a Ganz-MÁVAG kétcsuklós villamosát (1965). A két változatban ismert Fénytorony (1967), amelyet Baumann Sándor mérnökkel közösen tervezett, a köztéri világítás megjavítására készült. Utolsó, összefoglaló jellegű elgondolásai közé tartoznak a Nemzeti Sírkert és a pesti Dunapart rendezésének javaslatai (1972-74). Tervező és szervező tevékenysége mellett jelentős előadói és szakírói működése is. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)

Bozzay Margit, Horváth; Bozzay Boldizsárné író. Cikkei, versei és novellái könnyed olvasmányosságukkal nagy népszerűségre tettek szert a nőolvasók körében. 1939-ig a Pesti Napló asszonyrovatát vezette, aztán a Reggeli Magyarország belső munkatársa és a Kincses Újság főmunkatársa. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)