Képaláírás: Farkasréti temető: 11/2-1-279

Ismertető szöveg: Árkay Bertalan építész, Kallina Mór építész unokája, Árkay Aladár építész fia. A budapesti műegyetem elvégzése után (1925) apja mellett dolgozott, 1926-ban a párizsi Académie des Beaux-Arts ösztöndíjasa és Thier párizsi építész irodájának munkatársa. P. Behrens bécsi Építészeti Mesteriskolájában (1927) és Rómában (1929) képezte magát tovább. 1928-1940 között számos modern villát tervezett és épített. 1930-ban apjával együtt első díjat nyert az Erzsébet sugárút kiépítési tervével. 1932-től ő irányította az új városmajori templom tervezését. Apjától vette át 1932-ben a mohácsi Fogadalmi templom építésének tervezését. Tervei alapján épült az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) egyik Köztársaság téri bérháza (1935). 1934-ben tervezte Rómában a Nemzetközi Egyházművészeti Kiállítás magyar csarnokát, és 1936-ban a Milánói Triennálé magyar pavilonját. 1937-ben megújította a Velencei Biennálé magyar pavilonját. Tervei alapján épült több iskola, bérház, lakótelep, kórház. 1948-ban restaurálta a váci székesegyház altemplomát és a budapesti Szépművészeti Múzeum épületét. 1949-től a Középülettervező Intézet (KÖZTI) dolgozója volt. Hazai és külföldi kiállításokon számos kitüntetést nyert. Az I. és II. világháború utáni időszak építészetének szinte minden olyan megnyilatkozásában szerepet vállalt, amelyben a közhasznúság, és egyben az építészetnek mint művészetnek továbbfejlesztési lehetőségét látta. Budapest építészetére vonatkozó tervgyűjteményét a Budapesti Történeti Múzeumban őrzik, köztük első feleségének, Sztehló Lilinek üvegablakterveit is. Életéről és művészetéről közel 200 publikáció jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)