Képaláírás: Farkasréti temető: 608-305. templomi fülke

Ismertető szöveg: Bárczi Gusztáv gyógypedagógus, Kossuth-díjas (1953). 1913-ban Budapesten gyógypedagógiai tanári oklevelet szerzett. Még ugyanattól az évtől a budapesti Siketnémák Intézetének tanára. 1921-ben megszerezte az orvosi oklevelet is a budapesti egyetemen. Ezután orvosi gyakorlatot folytatott; Török Bélával létrehozta Budapesten a Nagyothallók Iskoláját és tevékeny részt vett a fővárosi iskolaorvosi intézmény megszervezésében is. 1935-től a gyógypedagógiai ügyek referense a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban. 1936-tól tanár, 1937-től igazgató a budapesti Gyógypedagógiai Nevelő Intézetben. 1942-63-ban a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója, 1946-tól tanszékvezető tanára is. 1953-tól országgyűlési képviselő. Leírta a corticalis siketség kórképét; a hallási fogyatékosok számára ma már világszerte alkalmazott gyógyító-nevelő eljárást dolgozott ki. Az értelmi fogyatékosság problémájával foglalkozva új elméleti és gyakorlati eredményekhez jutott. E területen kifejtett munkássága különösen a Német Demokratikus Köztársaságban közismert, ahol 1958-ban személyes irányításával szervezték meg a brandenburgi imbecillisek intézetét Bárczi-Haus néven. Szakirányításával több film is készült (Tanuljunk meg baba-nyelven; Elsősegély; A gyógypedagógiai rehabilitáció Magyarországon pillanatképekben stb.). (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)