Képaláírás: Farkasréti temető: 5-1-363

Ismertető szöveg: Bartucz Lajos antropológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1952). Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1908-ban antropológiából bölcsészdoktori oklevelet nyert. 1905-től tanársegéd, 1914-ben a budapesti tudományegyetem Embertani Intézetének adjunktusa. 1914-ben magántanári képesítést szerzett. A Tanácsköztársaság idején a munkásegyetemen tartott előadásai miatt állásától megfosztották, csak 1926-ban jutott antropológusi munkakörhöz a Néprajzi Múzeumban. 1931-ben a budapesti egyetemen az antropológia előadója, 1935-ben a Néprajzi Múzeum megbízott igazgatója. 1940-től a szegedi egyetem ny. r. tanára. 1949-1959 között egyúttal a budapesti egyetemen is tartott előadásokat. 1959-től a budapesti egyetem Embertani Intézetének vezetője. Széles körű tudományos munkásságának súlypontja a népvándorlás és a honfoglalás kori leletekre jut. Az élők körében végzett vizsgálatai a magyarság etnikai csoportjainak megismerésében jelentősek. Nevéhez fűződik többek közt Martinovics Ignác és forradalmár társai budai sírhelyének felkutatása (1914) és maradványaik azonosítása. 1923-ban megindította és szerkesztette az Anthropológiai Füzeteket. Tevékeny részt vett az Alföldi Tudományos Intézet megszervezésében s annak első igazgatója volt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)