Képaláírás: Farkasréti temető: 60-21-117. fülke

Ismertető szöveg: Grósz Károly magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára. 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. 1949-1950-ben a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Abaúj vármegyei szervezetének titkára volt, majd 4 évig hadnagyként, aztán főhadnagyként a jugoszláv-magyar határon teljesített szolgálatot. 1954-től a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője lett. 1956-ban a forradalom alatt a posztján maradt. Az újságíróknak megtiltotta, hogy az eseményekről tudósítsanak, az Észak-Magyarország című lap fejlécéről a Kossuth-címert is eltávolíttatta. November 4-én a megyei pártapparátus vezetőjévé választották. 1961-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) agitációs és propagandaosztályának munkatársa, közben pedig a Magyar Rádió és a Magyar Televízió párttitkára is volt. 1968-tól a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, majd 1974-től vezetője lett. 1979-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottságot vezette. A következő évben az MSZMP KB tagjává választották. 1984-1987 között a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. 1985-ben az MSZMP Politikai Bizottságába is bekerült. 1987 júniusában megválasztották a minisztertanács elnökévé. Programjában elismerte a piacgazdasági nyitás szükségességét, de a megújulást a szocializmuson belül képzelte el. Miniszterelnöksége idején vezették be a személyi jövedelemadót. Kormányának tagjai közül néhányan a rendszerváltás után is aktívak maradtak, például Csehák Judit (miniszterelnök-helyettes, majd szociális és egészségügyi miniszter), Medgyessy Péter (pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, majd miniszterelnök). 1988-ban Kádár Jánost követte az MSZMP főtitkári székében, majd novemberben Németh Miklósnak adta át a miniszterelnöki posztot. Amerikai útján kívül egyetlen jelentős külpolitikai kezdeményezése Aradon tartott találkozója volt Nicolae Ceauşescu román párt- és állami vezetővel, amit akkor és azóta is egyöntetűen súlyos kudarcnak tartanak. Grósz Károly sírja a budapesti Farkasréti temetőben (60-21-117. fülke). A rendszerváltás során ragaszkodott a szocialista politikai rendszer és a Varsói Szerződés fenntartásához. 1989-ben az MSZMP rendkívüli kongresszusán bejelentették az utódpárt, az MSZP megalakulását. Grósz Berecz Jánossal és másokkal az átlépés helyett részt vett az MSZMP újjászervezésében, példának a "felszabadulás" utáni időket, és az 1956-os forradalmat követő hónapokat tekintve. 1990-ben lemondott az MSZMP KB-beli tagságáról és végleg visszavonult a politikai élettől. (Forrás: Wikipédia)