Képaláírás: Farkasréti temető: 8/2-1-45/46

Ismertető szöveg: Jászi Oszkár író, politikus, egyetemi tanár, szociológus. Értelmiségi családból származott. A magyarországi polgári radikalizmus vezető alakja és teoretikusa. Egyetemi tanulmányait Budapesten, majd Franciaországban és Angliában végezte. Ennek befejezése után a földművelésügyi minisztérium szolgálatába lépett, hivataláról azonban hamarosan lemondott. 1911-ben a kolozsvári egyetemen az alkotmánytan magántanárává képesítették. Jelentékeny publicisztikai tevékenységet fejtett ki, amelyben határozottan állást foglalt a nagybirtokrendszer, a klerikalizmus és a nemzetiségi elnyomás ellen, az általános választójog és a polgári demokratikus követelések teljesítése mellett. Szoros barátság fűzte Szabó Ervinhez. Ady Endre barátja és népszerűsítője. Felesége Lesznai Anna volt. A Társadalomtudományi Társaság főtitkára és a munkások magas szintű szabadoktatását vállaló Szabad Iskola igazgatója, a Huszadik Század főszerkesztője, az Országos Radikális Párt elnöke. Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom idején a Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi kérdésekkel megbízott tárcanélküli minisztere (1918. okt. 31.-1919. jan. 19.), a Külügyi Tanács elnöke. Részt vett 1918. nov.-ben a belgrádi fegyverszüneti tárgyalásokon, majd a románokkal tárgyaló aradi küldöttség vezetője volt. A Berinkey-kormányban nem vállalt tárcát. 1919. jan.-ban a szociológia tanárává nevezték ki a budapesti egyetemen. A Tanácsköztársaság kikiáltása után külföldre emigrált. Először Bécsbe ment, ahol a Bécsi Magyar Újság főszerkesztőjeként támadta a magyarországi fehérterrort, de ugyanakkor élesen megnyilvánult kommunistaellenessége is. 1924-ben felolvasókörútra hívták meg az USA-ba. 1925-ben végleg ott telepedett le és az Ohio államban levő Oberlin College szociológiaprofesszora lett. Kezdetben - részben Szabó Ervin hatására - hajlott a szindikalizmus, később pedig a bernsteini revizionizmus felé. Eleinte a spenceri pozitivizmus, később a moralizáló neokantiánus idealizmus hatott rá legerősebben. Elméleti és gyakorlati politikai működésében nagy figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek, amelyet a polgári demokratizmus szellemében Mo. "Keleti Svájc"-cá alakítása útján kívánt megoldani. Elképzelésében csalódások érték a nacionalizmusok fejlődésének adott társadalmi és politikai feltételei következtében. Korábbi haladó nézeteitől a későbbiek során sok vonatkozásban eltávolodott. Hamvait budapesti temető őrzi. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)