Képaláírás: Farkasréti temető: 1

Ismertető szöveg: Spizzai és kisterpesti gróf Markovits Kálmán kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, edző. Felesége, Szőke Katalin kétszeres olimpiai bajnok úszó, majd Balogh Márta, világbajnok kézilabdázó. Fia, Markovits László teniszbajnok. 1947-től a Neményi Madisz és az FTC, 1950-től a Vasas, majd 1965-től a Budapesti Spartacus vízilabdázója volt. 1951-től százharminchétszer szerepelt a magyar válogatottban. 1952-ben, Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben is tagja volt az olimpiai bajnokságot nyert magyar csapatnak. Aktív sportolói pályafutását 1966-ban fejezte be. Még aktív sportolóként 1959 és 1966 között a Budapesti Spartacus ügyvezető elnöke volt. A Testnevelési Főiskolán 1965-ben sportszervezői, 1966-ban szakedzői diplomát szerzett. 1966-tól 1968-ig a magyar vízilabda válogatott szövetségi kapitánya lett. Irányítása alatt az 1968. évi nyári olimpiai játékokon a magyar csapat bronzérmet szerzett. 1968-ban lemondott a szövetségi kapitányi posztról és 1976-ig a mexikói vízilabda-válogatott mellett volt edző. 1976-ban hazatért és a Budapesti Honvéd edzője, majd 1976-ban ismét külföldre távozott és a Barcelona vezetőedzője lett. 1989-ben nyugalomba vonult. 1991-ben két évig a Mexikó Olimpiai Bizottság tanácsadójaként tevékenykedett. 1994-ben vízilabda mesteredzői oklevelet szerzett. Ugyanebben az évben az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották. Sporteredményei: olimpiai bajnok (1952, 1956), olimpiai 3. helyezett (1960), Európa-bajnok (1954, 1958, 1962), főiskolai világbajnok (1951), magyar bajnok (1953). (Forrás: Wikipédia)