Normál kép: farkasreti_rabai_m.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: farkasreti_rabai_m_nagykep.jpg   Méret: 1600x1200 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Farkasréti temető: 25/I-1-20

Ismertető szöveg: Rábai Miklós koreográfus, Kossuth-díjas (1952), érdemes művész (1967). Vegytan-természetrajz szakos középiskolai tanár volt Békéscsabán. A gimnáziumban tanítványaiból alakította első amatőr csoportját (1946), a Balassa Együttest. Csoportja az 1948-as kultúrversenyen, Gyulán első helyezett lett. 1949-től Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc tanszakán, és az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, utóbb DISZ Központi Együttes) táncegyüttest vezette. Már ekkor készített koreográfiákat (Drágszéli szvit, Békési lakodalmas, A nagyot mondó, Bíró Szép Anna, Lúdas Matyi). Az 1951-ben megalakult Állami Népi Együttes koreográfusa és a tánckar művészeti vezetője lett. Az együttes bemutatkozásán (Ecseri lakodalmas) korábbi kísérleteit összegezte. E műsorban jelent meg először az ún. triós műfaj első színpadi kísérlete (Kállai kettős), az ének-zene-tánckar együttes közreműködése az adott produkción belül. Később a folklór ihletésű táncszámok közé egy-egy népdal és népi hangszeres muzsika ékelődött. 1958-1961 között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és tánc-drámákon keresztül új formát, a népi balettet alakította ki. (Vujicsics T.: Kádár Kata, Szokolay S.: Jóka ördöge), ill. a Kisbojtár (Gulyás L., 1956) c. háromfelvonásos mesejáték. 1960-tól modern, forradalmi témákat próbált a néptánc nyelvén megfogalmazni (Petrovics E.: Hajnalodik). Utolsó jelentős táncjátéka - az Utak - a korábbiakhoz képest már stilizáltabb szerkezete a szimfonikus táncformáláshoz közelített. Az Állami Népi Együttes igazgatója lett (1971). Működése alatt az együttes hét koncertprogramot mutatott be, amelyek többségét ő maga koreografálta. Együttese öt világrész több mint 30 országában lépett fel. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült (Ecseri lakodalmas, Este a fonóban, Üveges tánc, Pontozó stb.). Banovich Tamás egész estét betöltő táncfilmjének, az Életbe táncoltatott lánynak egyik epizódját is Rábai alkotta. A Magyar Televízió megörökítette a Kisbojtárt, s portréfilmet készített Egy óra Rábai Miklósnál címmel (1971). Koreográfiái közül több is megjelent kinetogrammal kiegészítve a Néptáncosok Kiskönyvtára sorozatban. A Magyar Táncművészek Szövetségének haláláig elnöke volt. 1973-ban SZOT-díjjal tüntették ki. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page