Képaláírás: Farkasréti temető: 43/1-1-15/16 [szobrász: Kovács Ferenc]

Ismertető szöveg: Székely Mihály énekművész (basszus), Kossuth-díjas (1949, 1955), kiváló művész (1950). Énekelni magánúton tanult László Gézánál. 22 éves korában lett az Operaház tagja, és az is maradt haláláig. Már a harmincas években nemzetközi elismerést szerzett magának, énekelt Bécsben és Olaszországban. A világháború után az USA-ban aratott sikert, 1946 - 50 között minden évadban fellépett a New York-i Metropolitanben. 1948 - 58 között három alkalommal járt az Szovjetúnióban, bejárta szinte egész Európát. 1956-ban a holland fesztiválon egyik legnagyobb alakítását, Bartók Kékszakállú hercegét énekelte. Ugyanebben a szerepben mutatkozott be még Brüsszelben, Párizsban (1957) és a londoni Royal Festival Hallban (1962). 1957 - 61 között évről évre szerepelt a glyndebourne-i fesztiválon, főképpen Mozart-operákban. Korunk egyik legnagyobb magyar énekese volt, aki nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglalt el. Számos, nagyon emberien és sokszínűen megformált alakítása közül kiemelkednek a Mozart-operák basszusszerepei, melyeknek finom zeneiségét nemes orgánuma és gazdag színskálája révén mindig hitelesen és művészien tudta tolmácsolni, valamint Bartók Kékszakállú hercege, amely szinte eggyé olvadt nevével. Emlékezetére 1964-ben Székely Mihály-emlékérmet létesítettek. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)