Képaláírás: Farkasréti temető: 25/I-1-74 [szobrász: Szabó Iván]

Ismertető szöveg: Vásárhelyi Zoltán kóruskarnagy, zeneszerző, főiskolai tanár, Kossuth-díjas (1949), érdemes művész (1955), kiváló művész (1965). A magyar kóruskultúra kimagasló egyénisége. A Zeneakadémián a hegedű tanszakon (1921), majd Kodály Zoltánnál zeneszerzésből nyert diplomát (1924). Észtországban és Norvégiában működött hegedűművészként és hangversenymesterként (1924-26). Hazatérése után Kecskeméten, a Városi Zeneiskolában volt hegedű- és karénektanár (1926-42). Itteni működéséhez számos klasszikus kórusmű bemutatója fűződik. Nagy része volt az új magyar, főleg Kodály Zoltán énekkari zenéjének megismertetésében. A Kecskeméti Dalárda Vásárhelyi betanításában és vezetésével mutatta be Kodály Zoltán Jézus és a kufárok (1934. júl. 22.) és Molnár Anna (1936. máj. 11.) c. művét. 1942-től a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára volt. 1949-től a karvezetőképző tanára. 1938-1948 között számos munkáskórust és üzemi énekkart vezetett. A háború éveiben is vállalta - a hivatalos letiltás ellenére - Kodály-Ady Felszállott a páva c. kórusművének vezénylését. 1946-tól a Munkásdalosszövetség országos karnagya volt. Kórusával (Vásárhelyi-kórus) megnyerte az angliai (Llangollen) nemzetközi kórusverseny első díját (1947). Vezette a MÁVAG (Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak) Acélhang férfikórusát, mellyel a budapesti nemzetközi versenyen nyert első díjat (1948). Ezzel a kórussal 1947-1950 között külföldön számos hangversenyen lépett fel. Alapító karnagya volt a Honvéd Művészegyüttes férfikarának és művészeti vezetője a Rádió Énekkarának. Több koncerten vezényelte az Állami Hangversenyzenekart és a Rádiózenekart. Mint zeneszerző több népdalfeldolgozás, kantáta, tömegdal és gyermekkórusmű szerzője. Szimfónia c. művét a III. Zenei Héten mutatták be (1956). (Forrás:Magyar Életrajzi Lexikon)