Képaláírás: Új köztemető: 301

Ismertető szöveg: Vitéz Háry László repülő vezérőrnagy, az önálló magyar légierő első parancsnoka. Az első világháború során, több fegyvernemet megjárva, tábori pilótaként a 4. repülőszázadhoz került, majd a 42. vadászrepülő-század parancsnoka lett. 1918. június 22-éig több mint 300, ellenséges terület feletti repülést hajtott végre és nyolcvan légi harcban vett részt. Ezt követően egy szerencsétlenül végződött felszállás közben súlyos sérüléseket szenvedett. Megkapta az egyik legmagasabb hadi kitüntetést, a Lipót-rendet. 1922-ben parancsnoksága alatt Szegeden megkezdő­dött a pilóta-képzés, amit 1924-től kiegészített a Kenese Waldemár alezredes által irányított szombathelyi Repülőgép-vezető Iskola. Később a Magyar Aero Szövetség vezetője lett. A kormányzó 1938 tavaszán a légierő parancsnokává nevezte ki. 1945. február 27-én feleségével, két gyermekével és Magyar Sándor óceánrepülővel Olaszországba repült (a Bari város melletti Sanvito faluban landolt), azzal az átalakított Fw-58C Weihe futárgéppel, amit a Horthy Miklós Repülő Nemzeti Alap (HMRNA) elnökeként használt. Rómából 1946-ban tért vissza Magyarországra. 1946. szeptember 25-én a Honvédelmi Minisztérium igazoló bizottsága "dicsérettel igazolta". Azonban 1946. november 20-án a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) elutasította utazási kérelmét Olaszországba. 1947-ben mégis kiutazott Rómábába, ahonnét 1948-ban újra visszatért Magyarországra. 1949 július 16.-án Katonapolitikai Osztály nyomozói letartóztatták öccsével, Háry Kálmánal együtt. Vádemelés és bírói ítélet nélkül a kistarcsai internálótáborba zárták, s gyógyszereinek megvonása miatt 1952. február 12.-én - szívelégtelenségben - elhunyt. (Forrás: Wikipédia)