Képaláírás: Új köztemető: 300

Ismertető szöveg: Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, magántisztviselő. 1917-ben a Magántisztviselők Országos Szövetségének tisztviselője, majd alelnöke lett. 1919 végétől a szociáldemokrata nőmozgalom egyik vezetője volt, a Központi Nőszervező Bizottság tagja, a Nőmunkás c. lap felelős szerkesztője. Később rendszeresen írt a Népszavába és a Szociáldemokrata Füzetekbe is. 1920-ban belépett az MSZDP-be. A Tanácsköztársaság oktatáspolitikai törekvéseit felújítva a 8 osztályos elemi iskola és az arra épülő 4 osztályos középiskola bevezetését javasolta. Nagy tekintélyt és befolyást szerzett meggyőző fellépésével. 1922-től 1948-ig a pártvezetőség tagja, országgyűlési képviselő. Főként szociális kérdésekkel foglalkozott. Tanulmányai a Szociáldemokrata Füzetekben és a Szocialista Tudás Könyvtárában jelentek meg. A háború alatt a KMP népfrontpolitikáját értelmezve azt az MSZDP és a polgári ellenzék összefogásának szükségességére szűkítette. 1945 után fokozatosan szembekerült az SZDP politikai irányvonalával, s a jobboldal egyik vezetője lett. 1948. márc.-ban kizárták az SZDP-ből, mert ellenezte a két munkáspárt egyesülését. 1949-ben a koncepciós perek során letartóztatták, 1954-ben amnesztiával szabadult, 1956. okt.-ben, a forradalom és szabadságharc idején részt vett az SZDP újjászervezésében, nov. 3-4-én államminiszter a második Nagy Imre-kormányban. 1956. nov.-ben a II. Internacionálé bécsi értekezletére utazott ki és nem tért vissza Magyarországra. Belgiumban telepedett le. Bekapcsolódott az emigrációs mozgalomba, az ún. Magyar Forradalmi Tanács elnöke lett. 1957-től 1964-ig szerkesztette a Londonban megjelenő Népszavát. Bibó István őt tekintette a Nagy Imre kormány egyetlen külföldi képviselőjének. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)