Képaláírás: Új köztemető: 23-1-9/10a [szobrász: Kő Pál]

Ismertető szöveg: Kovai Lőrinc író, műfordító. Orosz-lengyel származású, anyja második házassága révén került Magyarországra 1920-ban. A gimnáziumot Hódmezővásárhelyen, az egyetemet Szegeden végezte. 1938-ban lett történelem szakos tanár. Ungváron és Nagykállón tanító, majd a Népszava munkatársa lett 1941-ben. Részt vett a Történelmi Emlékbizottság munkájában, többször letartóztatták. 1945-ben a Szabad Nép alapító tagja, 1947-ben az Új Gondolat főszerkesztője. 1948-tól írásaiból élt. Földönfutók (1943) c. regényével aratta első írói sikerét. Regényeiben legtöbbször a menekülést, a nagy vándorlásokat, a háborús meneteléseket rajzolta meg a romantika tobzódó színeivel. Az antik Róma, a középkori parasztháborúk és a magyar függetlenségi harcok történetét dolgozta fel. Önéletrajzi írása, Emlékezés a nehéz időkre, a Szabolcs-Szatmári Szemlében jelent meg (1986. 3. sz.). 1943-tól 1989-ig közel negyven regénye, ifjúsági elbeszéléskötete jelent meg. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)