Ismertető szöveg: Az orvosi szemvidító vagy szemvidítófű (Euphrasia rostkoviana vagy Euphrasia officinalis) a vajvirágfélék családjába tartozó, élősködő növényfaj. A nemzetséget korábban a tátogatófélék (Scrophulariaceae) családjába sorolták. Tudományos neve a görög mitológiából származik, Euphrosine az egyik gráciaként a szépség, kellem, vidámság megtestesítője. Népies nevei: vigasztalófű, szemfű. Európa nagy részén gyakori, délen ritkábban fordul elő. Rétek, legelők, láprétek növénye. 10-30 cm magas, egynyári növény. Levelei széles tojásdadok, oldalukon 3-6 hegyes fog van. Apró virágai füzérvirágzatba tömörülnek. 8-14 mm hosszú pártája fehér vagy lilás színű, az alsó ajak cimpái kicsípettek, rajta sárga folt és ibolyás színű csíkok vannak, a felső ajak visszahajló, és rövidebb az alsónál. Félélősködőként a fűfélék gyökerein fejlődik. Iridoid-glikozidokat (eufrozidot, aukubint, katalpolt), flavonoidokat, fenolkarbonsavakat, lignánokat, fenilpropán-glikozidokat tartalmaz. A növény tannintartalma miatt összehúzó hatású, emellett a benne található iridoidok glikozidjai gyulladásgátlók. Az orvosi szemvidító szembántalmak, szemfáradtság ellen és enyhe erősítőszerként alkalmazott növény. Különböző szembetegségek - szemhéjgyulladás (blepharitis), szaruhártya-gyulladás (keratitis), árpa, egyszerű fertőző heveny vagy idült kötőhártya-gyulladás, szemfáradtság, könnyezés gyógyítására szemmosó folyadékként, borogatásként, szemcseppek formájában, helyileg alkalmazzák. A növényből előállított készítmények erős orrfolyással kísért meghűlés esetén is ajánlottak. Gyulladásgátló hatását a hörghurut elleni gyógykészítményeknél is jótékonyan hasznosítják. A hagyomány szerint a szem elfáradáskor alkalmazva javítja a látást. Az emésztőrendszer és a légzőrendszer nyálkahártya-gyulladásának kezelésében is eredményesnek bizonyult. Káros hatása nem ismert. Előírt adagban a növény problémamentesen alkalmazható. (Forrás: Wikipédia)