Képaláírás: Kozma utcai zsidó temető: 2-1-8

Ismertető szöveg: Goldziher Ignác orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1876, r. 1892, ig. 1911). Goldziher Károly matematikus apja. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben, Leidenben és Lipcsében végezte, itt nyert bölcsészdoktori oklevelet. 1872-ben a budapesti egyetemen magántanárrá képesítették. 1873-74-ben állami ösztöndíjjal Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban járt tanulmányúton. 1894-től a budapesti egyetem bölcsészeti karának sémi filológiai tanszékén c. ny. r., 1905-től haláláig ny. r. tanár. Az orientalisták 1889-i stockholmi nemzetközi kongresszusán a nagy aranyérmet kapta. Tagja volt a berlini, szentpétervári, göttingeni, amszterdami és koppenhágai akadémiáknak. Kora egyik legnagyobb sémi filológusa volt. Megalapította a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet, a mohamedán vallási eszmék fejlődését azonban önmagukban véve, a társadalmi tényezőktől elszakítottan vizsgálta. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)

Goldziher Károly matematikus, a matematikai tudományok doktora (1952). Goldziher Ignác orientalista fia. Tanulmányait a budapesti és göttingeni egyetemen végezte. Felix Klein hatására érdeklődése az alkalmazott matematika felé fordult. 1904- 1906-ban a készülő osztrák-magyar halandósági táblázat munkálatait magyar részről ő vezette. Középiskolai tanár, majd a polgári iskola tanárképző tanára (1908), műegyetemi magántanár (1911). A 20-as évektől középiskolába helyezték vissza. 1935-ben műegyetemi rk. tanári címet kapott, 1945 után egyetemi ny. r. tanári kinevezést, de munkáját betegsége miatt már nem folytathatta. Nagyszámú dolgozatában főleg matematikai statisztikával, biztosítási matematikával és a matematika pedagógiájával foglalkozott. Az alkalmazott matematika egyik magyar úttörője. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)