Normál kép: kozma_karpati_k.jpg   Méret: 770x1026 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: kozma_karpati_k_nagykep.jpg   Méret: 1200x1600 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Kozma utcai zsidó temető: 5B-5-31

Ismertető szöveg: Kárpáti Károly (eredetileg Kellner Károly) olimpiai bajnok birkózó, edző, szakíró, sportvezető. A Debreceni Úszó Egylet műugrójaként sportolt, amikor megismerkedett a birkózással. 1925-től a Debreceni TE, majd 1926-tól az UTE (Újpesti Torna Egylet) birkózója lett. 1927-től 1936-ig, összesen tizenkilenc alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A magyar birkózók közül ő volt az első, aki a kötöttfogású mellett szabadfogású birkózásban is jelentős eredményeket ért el, őt tekintik a magyar szabadfogású birkózóstílus kialakítójának. A fogásnemben máig ő a legeredményesebb magyar birkózó. Az 1929. évi párizsi Európa-bajnokságon ő nyerte a magyar szabadfogású birkózás első Európa-bajnoki érmét. 1930-ban és 1935-ben - mindkét alkalommal Brüsszelben - Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Három olimpián vett részt, 1928-ban Amszterdamban kötöttfogásban, 1932-ben Los Angelesben és 1936-ban Berlinben szabadfogásban indult. Súlycsoportjában 1932-ben ezüst, 1936-ban aranyérmet szerzett. Az aktív sportolást az 1936. évi olimpia után fejezte be. Edzői tevékenységét már sportolóként megkezdte, majd 1937-ben a Testnevelési Főiskolán birkózómesteri vizsgát tett. Visszavonulása után középiskolai testnevelő tanárként tevékenykedett, majd a második világháború után bekapcsolódott a magyar sport újjászervezésébe. 1945-től haláláig a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt. 1948-ban rábízták a magyar birkózóválogatott 1952. évi olimpiára történő felkészítését. Egyúttal 1950-től a Budapesti Honvéd birkózószakoszályának vezetőedzője lett. Tanítványai közül Hódos Imre és Szilvásy Miklós olimpiai bajnoki címet, Polyák Imre ezüstérmet, Gurics György bronzérmet nyert. A sikerek ellenére az a helsinki olimpia után a válogatott vezetőedzői posztjáról lemondatták. Pályafutását 1967-ig a Budapesti Honvéd vezetőedzőjeként folytatta. A sportággal tudományos alapossággal foglalkozott, 1949-től 1953-ig a Testnevelési Főiskola előadója is volt. Munkássága elismeréseként 1981-ben megkapta a Sportérdemérem arany fokozatát és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Érdemrendjének bronz fokozatát. 1985-től a Zsidó Hírességek Csarnoka (Jewish Hall of Fame) tagja. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page