Képaláírás: Kozma utcai zsidó temető: 5B-1-12

Ismertető szöveg: Ránki György történész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1976, r. 1982), Kossuth-díjas (1961). Középiskolás korában a németek koncentrációs táborba hurcolták. 1949-ben érettségizett. 1949-51-ben a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen, 1951-53-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) folytatta tanulmányait. 1953-tól az MTA Történettudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, 1957-től tudományos munkatársa, 1960-tól tudományos titkára és a legújabbkori magyar osztályvezetője, 1962-től igazgatóhelyettes, 1986-tól igazgató volt. 1964-ben nevezték ki egyetemi tanárrá a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre. 1981-től intézeti munkájának fenntartásával a bloomingtoni (USA) egyetem magyar tanszékének vezetője lett. Tudományos érdeklődése először a 20. századi magyar gazdaságtörténet, azon belül is elsősorban az ipartörténet felé fordult. Ebből nőtt ki szélesebb gazdaságtörténeti érdeklődése a 19-20. századi Kelet-Európa, általában az európai periféria, és végül egész Európa gazdaságtörténete iránt. Másik kutatási területe Magyarország 20. századi politikai története, nemzetközi helyzete volt, kibővítve az európai kisállamok és a nagyhatalmak viszonyának kutatásával. Harmadik, az előbbiekhez szorosan kapcsolódó szakterülete a II. világháború története volt. Az MTA Filozófia és Történettudományok Osztályának 1985-ben osztályelnökhelyettese, 1987-ben osztályelnöke lett. 1967-től haláláig tagja volt a Nemzetközi Történettudományi Bizottságnak, 1985-től első alelnöke. A mainzi Institut für Europäische Geschichte tudományos tanácsának tagja. Felelős szerkesztője, majd főszerkesztője a Magyar Tudománynak és tagja a Danubian Historical Studies szerkesztőbizottságának. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)