Ismertető szöveg: Az alma egy gyümölcs, illetve az azt termő almafa (Malus domestica) rövidebb neve. Az almafa a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik.
Az almafa termése gömbölyded, két végén bemélyedés található. A felső mélyedésből ered a rövid kocsány, ezzel csüng a fán. A másik mélyedés öt apró, elszáradt csészelevelet rejt.
Az alma viaszos héja a jóízű gyümölcshúst veszi körül. Ezen belül öt hártyás rekeszben ülnek a magvak. Az ilyen termést nevezzük almatermésnek. Konyhakertekben termesztik. Csapadékigénye 600-800 mm, ebből 350-550 mm a tenyészidőszakban. A kissé kiemelkedően sík, illetve kissé lejtős területeket kedveli. Az almafa virágai is fogyaszthatók; a gyümölcsös édességek kiegészítői. Esetenként cianid előanyagokat tartalmazhatnak, ezért egyszerre csak keveset együnk belőlük. Az alma tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, valamint A-vitamint, B-komplex vitaminokat, és némi C-vitamint is, ami a héjban található meg a legnagyobb mennyiségben. A B-vitaminok nagyon jó hatással vannak az emésztésre, mivel serkentik, elősegítik a táplálék felszívódását. Habár C-vitamin tartalma jóval csekélyebb mint például a narancsé vagy a citromé, mégis a benne lévő ásványoknak köszönhetően nagyon jó hatásai vannak az emésztőrendszerre. Fontos hatóanyaga még a pektin, ami vízben oldva kocsonyás zselét alkot, valamint a héja cellulóz része, aminek béltisztító hatása van.
Alacsony vércukor esetén is hatékony, fogyasztása pótolja az ilyenkor szükséges glükózt.
(Forrás: Wikipédia)
|