Ismertető szöveg: A kerti mák (Papaver somniferum) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjében a mákfélék (Papaveraceae) családjának névadó faja, fontos kultúrnövényünk. Felálló, szőrös szára akár 120 cm magasra is fölmagasodhat. Nyél nélküli, felfelé törő, ovális levelei gyakran fogazottak, fűrészesek. Virágai ragyogó fehérek vagy vörösek. A Kárpát-medencében egynyári növény; mediterrán éghajlaton évelő. Eredendően fagytűrő, de egyes kertészeti változatai fagyérzékenyek. A talaj kémhatására nem érzékeny, és a szárazságot is jól tűri, de a legjobban nedves, termékeny talajon fejlődik. Fontos élelmiszer. A még zöld termés megvágása után képződő, megszilárdult tejnedve, az ópium, kb. huszonötféle, hatásos alkaloidot (például morfint, narkotint, kodeint, tebaint, papaverint) tartalmaz. Az alkaloidok a száraz mákgubóból is kinyerhetőek, fontos gyógyszereket készítenek belőlük. Az alkaloidok száraz mákgubóból kivonására magyar kutató, Kabay János dolgozott ki eljárást. A népi gyógyászatban a gyermekeket "nyugtatták" a zöld terméstok forrázatával. Először Kabay János is a zöld terméstokból vonta ki a morfiumot, a kodeint és a papaverint, de a zöld termésben gondot okozott a klorofill, ezért tért át a száraz, kicsépelt mákgubót extrahálására. A mai drogfogyasztók is hasonló eljárással készítik a mákteát. Egyes változatai dísznövények; ezeket kifejezetten kertészeti célokra nemesítették ki. A kertészeti változatok gubójában többnyire nincsenek alkaloidok (vagy csak nagyon kevés). 2006. január 1-jétől fehér virágú változata Magyarországon drognak számít; azóta szabadon csak a lilás-rózsaszínes virágú változata termeszthető. (Forrás: Wikipédia)