Ismertető szöveg: Az örökzöld bangita, vagy ráncoslevelű bangita - tudományos néven (Viburnum rhytidophyllum) - ma már hazánkban is elterjedt. Növekedése gyors és felfelé törő, kissé nyúlánk bokorformát ölt. Általában 2-3 méterre nő meg, de ennél jóval magasabb is lehet. Falak és fák védelmében - ahol igazán jól érzi magát - a 4-5 méteres magasságot is elérheti. Számára kedvezőtlen körülmények között viszont egész alacsony marad. Hajtásai fiatalon dúsan barna csillagszőrösek. Levélnyelük rövid, csak pár centiméteres, bőrneműek, alakjuk hosszúkás tojásdad. A levéllemez ép szélű, erősen ráncos, felül kopasz, fényes sötétzöld, alul fehéres vagy sárgásbarna színű. Levelei télen sem fagynak meg, csak megsötétednek és megfakul a színűk. Begöngyölődve érdekesen lógnak lefelé. A tél elmúltával azután viszonylag gyorsan visszanyerik eredeti formájukat. Virágai olyan bimbókból fakadnak, amelyek már előző ősszel kialakulnak. Apró, barna színű félgömbök, melyek a hajtáscsúcsokon szabadon telelnek. Virágaik viszonylag aprók, a fél centimétert is alig haladják meg, azonban olyan lapos bogernyőkben csoportosulnak, amelyek a jó nagy arasznyi átmérőt is elérik. Májustól júniusig, viruló csontfehér, illetve sárgásfehér színű virágai igen látványosak lehetnek. Termése körülbelül 1 cm nagyságú, bogyószerű, amely éretlenül zöld, az érés kezdetén piros, majd megérve sötétlila, szinte már fekete színű. Viszonylag sokáig meg is marad. (Forrás: kiskert.com)