Normál kép: 1282372565.jpg   Méret: 770x515 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1282372565_nagykep.jpg   Méret: 3071x2055 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: A liliom (Lilium) a liliomfélék (Liliaceae) családjának és egyúttal a liliomformák (Lilioideae) alcsaládnak is névadó nemzetsége, mintegy 90 fajjal. Mivel több faját is dísznövényként termesztik, különféle fantázianeveken megszámlálhatatlanul sok hibridjét, illetve változatát forgalmazzák. A fajai nagyrészt a földgömb északi területein, Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában terjedtek el. Az első termesztett liliom Európában a görög liliom (L. chalcedonicum) volt - eképpen a liliom a legrégebben termesztett kerti virág. Amerika felfedezése után az onnan behozott fajok - mint például a kanadai liliom (Lilium canadense) és a mocsári liliom (Lilium superbum) - hamarosan meghonosodtak az európai kertekben, amíg a sokkal változatosabb rózsafélék fokozatosan ki nem szorították őket. A ma legismertebb ázsiai fajokat a 17-18. században fedezték fel holland és angol kutatók, és az 1850-es évek táján jelentek meg Európában. Ezeknek köszönhető a liliomok termesztésének újabb fellendülése. Évelő, hagymás növény, a hagymája pikkelyes. Levele váltakozó vagy örves állású. Több faj egy méternél is magasabbra nő, ezek szára gyakran nem bírja el a virágok tömegét. A viráglepel hat sziromból áll. A lapos mag háromélű toktermésben fejlődik, és csak rövid ideig csíraképes. A napfényes vagy félárnyékos, szélmentes helyet, a sok tápanyagot tartalmazó, jó vízvezető talajt és a nedvességet szereti. Ültetés előtt a talajt mélyen fel kell lazítani. Célszerű a szabadban teleltetni. A levélszáron megjelenő sarjhagymákkal, a föld alatti, hajtás eredetű sarjhagymákkal vagy leválasztott hagymalevelekkel szaporíthatjuk. A magról vetett példányok 5-6 év alatt fordulnak csak termőre. Az igen ritka tűzliliom főleg a Bükki Nemzeti Parkban fordul elő, és elsősorban szépsége miatt igen veszélyeztetett. (Forrás: Wikipédia)



A hangyák (Formicidae) család) közösségalkotó rovarok. A méhek és a darazsak rokonai, ezekkel együtt tartoznak a Hymenoptera rendbe. Több mint 12 000 fajuk ismert, a trópusokon nagyobb változatosságot mutatnak. A társaséletű hártyásszárnyúak rendjébe tartozik. Különleges életmódjuk - szervezett államuk, bámulatos építményeik, vándorlásaik, csatáik - sok hasonlóságot mutatnak az emberi társadalmakkal. Telepeikben (hangyaboly) igen nagy rendszerezettség figyelhető meg; némelyikükben több millió egyed él. Az egyes hangyák lehetnek steril nőstények (dolgozók), termékeny hímek (here) és termékeny nőstények (királynő). Egy telep nagy territóriumot igényelhet. A hangyabolyt egyes kutatók szuperszervezetnek tekintik, mivel egy-egy boly működik egységként (entitásként). Ha az összes hangya tömegét megmérnénk, a szárazföldi állati biomassza kb. 15-25%-át tennék ki. A hangyák majdnem minden szárazföldet benépesítettek, tehát a hangyák a kozmopolita fajok közé tartoznak. (kivéve Antarktisz, Grönland, Izland, Hawaii). (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page