Ismertető szöveg: A cseresznyeszilva (mirabolánszilva, potyóka - Prunus cerasifera) a rózsafélék (Rosaceaea) családjába tartozik. Alacsony vagy közepes termetű, feltörő ágrendszerű, tojásdad koronájú lombhullató fa. Kérge fiatal korában sima, később pikkelyesen hámlóvá és repedezetté válik. Fiatal törzse és idős korában fejlődő tőhajtásai ágtövisesek. Vesszői vékonyak, csupaszok, sötét vörösesbarnák, rügyei aprók, gömbölyűk. Levelei csupaszok, vagy legfeljebb a fonákukon a főér mentén szőrösek, szélük finoman csipkés-fűrészes, alakjuk tojásdad, válluk kerek vagy szíves, csúcsuk kihegyesedő. Öttagú virágai fehérek, vagy az egész évben sötétvörös levelű változatoknál rózsaszínek. Egy virág 2-2,5 cm átmérőjű, csészelevelei zöldek vagy a piros lombú változatoknál bordók, érett portokjai sárgák. Termése gömbölyű, 2-4 cm ármérőjű, éretten a sárga, piros vagy bordó lehet, bőlevű, íze a héj alatt és a csontár közelében savanyú, egyébként édes. Termése frissen is fogyasztható, de dzsem és pálinka készítésére is alkalmas, a Kaukázus vidékén legnagyobb mennyiségben húsételek mellé tálalt savanyú fűszeres mártás (tqemali) készítésére használják. Tág tűrőképessége és jó kompatibilitása miatt a faiskolai termesztésben szilva és kajszi fajták alanyaként használják. Elhagyott és gondozatlan kertekben az alanyként használt cseresznyeszilva a nemes alól kitörve önálló életre kel. Terméseit madarak, kisemlősök és az ember is terjeszti, magról kelt példányaival még városi környezetben is sokfelé találkozhatunk. Márciusban virágzik, termése júliusban érik. Származás: Balkán - Kaukázus. Üde erdők, útszélek, elhagyott ültetvények növénye, sokféle élőhelyen kivadul és meghonosodik. (Forrás: terra.hu)

A hangyák (Formicidae) család) közösségalkotó rovarok. A méhek és a darazsak rokonai, ezekkel együtt tartoznak a Hymenoptera rendbe. Több mint 12 000 fajuk ismert, a trópusokon nagyobb változatosságot mutatnak. A társaséletű hártyásszárnyúak rendjébe tartozik. Különleges életmódjuk - szervezett államuk, bámulatos építményeik, vándorlásaik, csatáik - sok hasonlóságot mutatnak az emberi társadalmakkal. Telepeikben (hangyaboly) igen nagy rendszerezettség figyelhető meg; némelyikükben több millió egyed él. Az egyes hangyák lehetnek steril nőstények (dolgozók), termékeny hímek (here) és termékeny nőstények (királynő). Egy telep nagy territóriumot igényelhet. A hangyabolyt egyes kutatók szuperszervezetnek tekintik, mivel egy-egy boly működik egységként (entitásként). Ha az összes hangya tömegét megmérnénk, a szárazföldi állati biomassza kb. 15-25%-át tennék ki. A hangyák majdnem minden szárazföldet benépesítettek, tehát a hangyák a kozmopolita fajok közé tartoznak. (kivéve Antarktisz, Grönland, Izland, Hawaii). (Forrás: Wikipédia)