Ismertető szöveg: A konkoly vagy vetési konkoly (Agrostemma githago) a szegfűfélék családjába tartozó, 50-70 cm magas, eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származó, de világszerte elterjedt vetési gyomnövény. Egynyári. A mezőgazdaságban használt vegyszerezés hatására erősen megritkult, védetté vált, az utóbbi években viszont ismét szaporodik. Egykor a takarmány közé keveredett mérgező magvak veszélyt jelentettek a háziállatokra, főleg a sertésre, baromfira. A kenyérgabonával keveredve komoly veszélyforrást jelentettek, mivel a sütés-főzés során a méreganyagok nem bomlottak le - 3-5 grammnyi lisztje már nyálkahártya-irritációt, fejfájást, görcsöket, keringési zavart, súlyosabb esetben fulladásos halált okozhat. Szára felálló. Keskeny Levelei átellenesen állnak. Szára és levelei is selymesek a rásimuló szőrzettől. Magányos virága 2-4 cm-es virágkocsányon nő. A párta 3 cm átmérőjű, öttagú, pirosas-bíboros színű. A csészelevelek hosszú, vékony, kihegyezett cimpái messze túlnyúlnak a szirmokon. Toktermésében rengeteg fekete, vese alakú mag fejlődik. Mivel a magok mérgezőek, a konkolyos lisztből sütött kenyér élvezhetetlen. A kalászosok ismert gyomnövénye (a búzavirággal, a pipaccsal és a szarkalábbal együtt). Május és július között virágzik. Triterpén-szaponinokat (főleg gitagozidot), orcialanin aminosavat, agrosztin fehérjét tartalmaz. Gyakorlatilag minden része mérgező. A népi gyógyászatban egykor bőrbetegségeket kezeltek vele. A homeopátiában például gyomornyálkahártya-gyulladást kezelnek vele. Régen (a pipaccsal együtt) a termőföld virágaként tisztelték, a föld termékenységének jele volt. Eképpen szerepel több mondában is. (Forrás: Wikipédia)